Szeviép-ügy: felmentést kértek az ügyvédek

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. november 8.
Címkék: ,
Rovat:
A Szeviép korábbi vezetőinek felmentését indítványozták védőik a Szegedi Járásbíróság előtt folyó perben csütörtökön.

Az útépítéssel, vízépítési létesítmények kivitelezésével és magasépítéssel is foglalkozó – már felszámolás alatt álló – Szeviép Zrt. három egykori vezetőjét a hitelezők kielégítésének meghiúsításával elkövetett, különösen jelentős mértékű tényleges vagyoncsökkenést eredményező csődbűntettel vádolják.

A 2015-ben indult per vádlottjai a milliárdos forgalmat lebonyolító gazdasági társaság vezetői. A cég gazdasági mutatói 2008-tól romlani kezdtek, majd az esedékes tartozásait sem tudta határidőben maradéktalanul teljesíteni. A cég 2009. áprilisában fizetésképtelenné vált, júniusban csődeljárás indult ellene. A hitelezők között nem jött létre csődegyezség, ezért a bíróság 2010 augusztusában elrendelte a zrt. felszámolását.

A vádirat szerint a jelentős vagyonvesztését az okozta, hogy a vádlottak igazgatósági tagként, egyhangú döntéseikkel 2007-től rendszeresen és nagy összegben nyújtottak kölcsönöket – az észszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon – a teljes egészben vagy részben a zrt. tulajdonában álló gazdasági társaságoknak, sportszervezeteknek és magánszemélyeknek, köztük az egyik vádlottnak. A több esetben likviditási problémákkal küzdő társaságok annak ellenére kaptak hitelt, hogy már korábban jelentős tartozást halmoztak fel a céggel szemben, így a visszafizetésre sem volt reális esélyük. A kölcsönök egy részét már a fizetésképtelenné válás után nyújtották, folyamatosan csökkentve így a társaság vagyonát, összességében mintegy másfél milliárd forinttal.

Békés Ádám, a másodrendű vádlott ügyvédje védencének, a Szeviép Zrt. egyik tulajdonosának, igazgatósági tagjának felmentését indítványozta, mert szerinte nem követett el bűncselekményt. Kifejtette: a cég vezetői előremenekültek, hogy újabb projektek segítségével átvészeljék a válság időszakát. Az igazgatósági tagok szándéka a cégcsoport működtetése volt a leányvállalatok bevonásával. Ha ezeket a vállalkozásokat – a jogszabályok adta lehetőséggel élve -beolvasztotta volna a Szeviép, szóba sem kerülne bűncselekmény elkövetése – mondta.

A hitelezők kifizetését nem befolyásolta, hogy a Szeviép az adó- és cégjogi szabályoknak is megfelelően kölcsönökkel biztosította a leánycégek működőképességét. A hiányzó pénz az elvégzett munkák ellenértéke, amelyet az állam költségvetési megfontolásokból visszatartott – fejtette ki Békés Ádám.

Szilágyi János, a résztulajdonos és igazgatósági tag harmadrendű vádlott védője szintén felmentését kérte. Rámutatott, a Szeviép Zrt. 2007-et több mint egymilliárd, 2008-at is még százmillió forintot meghaladó nyereséggel zárta, és a tulajdonosok – bár módjuk lett volna rá – nem vettek föl osztalékot. 2009-ben a Bajnai kormánynak lehetősége lett volna a céget megmentenie azzal, hogy kifizeti az elvégzett munkák, például az M43-as autópálya építésének ellenértékét.

A vádlottak abban a tudatban hozták meg döntéseket, hogy a cég megkapja az állam által visszatartott összeget, a nekik járó áfát, valamint a romániai önkormányzatok számára végzett munkák ellenértékét. A védelem szerint az igazgatóság nem hozott ésszerűtlen döntéseket. A beruházásokat gondosan előkészítették, csak nyereségesnek ígérkező projekteket indítottak el, és a végrehajtásukat is ellenőrizték – mondta az ügyvéd.

Az ügyész korábbi vádbeszédében az ötéves középmértéket meghaladó börtönbüntetés kiszabását indítványozta a vádlottakra.

A tárgyaláson az első- és a másodrendű vádlott nem vett részt. A bűncselekmények elkövetését cáfoló harmadrendű vádlott az utolsó szó jogán úgy fogalmazott, az igazgatóság projektekben való részvételről döntött, nem arról, hogy a zrt. kapcsolt vállalkozásokat finanszíroz-e. A cégek létrehozását jogszabályok, illetve a finanszírozó bankok írták elő – mondta.

A bíróság várhatóan november 20-án hirdet határozatot az ügyben.

(MTI)

Kapcsolódó cikkek:


A munkavállaló személyiségi jogának korlátozása
2019. április 19.

A munkavállaló személyiségi jogának korlátozása

A munkavállalónak a párkapcsolatára vonatkozó adat védelméhez, illetve a magánélethez való jog személyiségi joga, így tőle erre nézve csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhető, amely személyhez fűződő jogát nem sérti, és a munkaviszony létesítése, teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges.

Munkavállaló felelőssége a munkahelyi balesetért
2019. április 19.

Munkavállaló felelőssége a munkahelyi balesetért

A munkavállaló kizárólagos és elháríthatatlan magatartása a baleset bekövetkezésénél nem állapítható meg, ha a munkáltató nem tett eleget az egészséges és biztonságos munkavégzés biztosítására vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

Felfüggesztett büntetést kapott az orvvadász
2019. április 18.

A Tapolcai Járásbíróság 2019. április 17-én kihirdetett ítéletével lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés, valamint orvvadászat bűntettében mondta ki bűnösnek a vádlottat, és ezért őt két év – végrehajtásában négy évre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte.

Nemzeti exportcikk lehet a digitális bíróságból
2019. április 17.

Együttműködési megállapodást kötött 2019. április 17-én dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, mely szerint a jövőben Magyarország bíróságai is bekapcsolódnak hazánk digitális exportjának fejlesztésébe.