Szeviép-ügy: felmentést kértek az ügyvédek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Szeviép korábbi vezetőinek felmentését indítványozták védőik a Szegedi Járásbíróság előtt folyó perben csütörtökön.

Az útépítéssel, vízépítési létesítmények kivitelezésével és magasépítéssel is foglalkozó – már felszámolás alatt álló – Szeviép Zrt. három egykori vezetőjét a hitelezők kielégítésének meghiúsításával elkövetett, különösen jelentős mértékű tényleges vagyoncsökkenést eredményező csődbűntettel vádolják.

A 2015-ben indult per vádlottjai a milliárdos forgalmat lebonyolító gazdasági társaság vezetői. A cég gazdasági mutatói 2008-tól romlani kezdtek, majd az esedékes tartozásait sem tudta határidőben maradéktalanul teljesíteni. A cég 2009. áprilisában fizetésképtelenné vált, júniusban csődeljárás indult ellene. A hitelezők között nem jött létre csődegyezség, ezért a bíróság 2010 augusztusában elrendelte a zrt. felszámolását.

A vádirat szerint a jelentős vagyonvesztését az okozta, hogy a vádlottak igazgatósági tagként, egyhangú döntéseikkel 2007-től rendszeresen és nagy összegben nyújtottak kölcsönöket – az észszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon – a teljes egészben vagy részben a zrt. tulajdonában álló gazdasági társaságoknak, sportszervezeteknek és magánszemélyeknek, köztük az egyik vádlottnak. A több esetben likviditási problémákkal küzdő társaságok annak ellenére kaptak hitelt, hogy már korábban jelentős tartozást halmoztak fel a céggel szemben, így a visszafizetésre sem volt reális esélyük. A kölcsönök egy részét már a fizetésképtelenné válás után nyújtották, folyamatosan csökkentve így a társaság vagyonát, összességében mintegy másfél milliárd forinttal.

Békés Ádám, a másodrendű vádlott ügyvédje védencének, a Szeviép Zrt. egyik tulajdonosának, igazgatósági tagjának felmentését indítványozta, mert szerinte nem követett el bűncselekményt. Kifejtette: a cég vezetői előremenekültek, hogy újabb projektek segítségével átvészeljék a válság időszakát. Az igazgatósági tagok szándéka a cégcsoport működtetése volt a leányvállalatok bevonásával. Ha ezeket a vállalkozásokat – a jogszabályok adta lehetőséggel élve -beolvasztotta volna a Szeviép, szóba sem kerülne bűncselekmény elkövetése – mondta.

A hitelezők kifizetését nem befolyásolta, hogy a Szeviép az adó- és cégjogi szabályoknak is megfelelően kölcsönökkel biztosította a leánycégek működőképességét. A hiányzó pénz az elvégzett munkák ellenértéke, amelyet az állam költségvetési megfontolásokból visszatartott – fejtette ki Békés Ádám.

Szilágyi János, a résztulajdonos és igazgatósági tag harmadrendű vádlott védője szintén felmentését kérte. Rámutatott, a Szeviép Zrt. 2007-et több mint egymilliárd, 2008-at is még százmillió forintot meghaladó nyereséggel zárta, és a tulajdonosok – bár módjuk lett volna rá – nem vettek föl osztalékot. 2009-ben a Bajnai kormánynak lehetősége lett volna a céget megmentenie azzal, hogy kifizeti az elvégzett munkák, például az M43-as autópálya építésének ellenértékét.

A vádlottak abban a tudatban hozták meg döntéseket, hogy a cég megkapja az állam által visszatartott összeget, a nekik járó áfát, valamint a romániai önkormányzatok számára végzett munkák ellenértékét. A védelem szerint az igazgatóság nem hozott ésszerűtlen döntéseket. A beruházásokat gondosan előkészítették, csak nyereségesnek ígérkező projekteket indítottak el, és a végrehajtásukat is ellenőrizték – mondta az ügyvéd.

Az ügyész korábbi vádbeszédében az ötéves középmértéket meghaladó börtönbüntetés kiszabását indítványozta a vádlottakra.

A tárgyaláson az első- és a másodrendű vádlott nem vett részt. A bűncselekmények elkövetését cáfoló harmadrendű vádlott az utolsó szó jogán úgy fogalmazott, az igazgatóság projektekben való részvételről döntött, nem arról, hogy a zrt. kapcsolt vállalkozásokat finanszíroz-e. A cégek létrehozását jogszabályok, illetve a finanszírozó bankok írták elő – mondta.

A bíróság várhatóan november 20-án hirdet határozatot az ügyben.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A magyar kartelljog fejlődéséről szervezett szakmai konferenciát a GVH

A kartelljog hazai fejlődését járta körül a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által életre hívott Magyar Compliance Akadémia (MCA) második rendezvénye. A szakmai esemény keretében a GVH szakértői és hazai jogi szakértők vitatták meg a kartelljog témakörét, kiemelten fókuszálva a jogterület fejlődésére – tájékoztott csütörtökön a versenyhatóság.