Szigorodna a Btk. a veronai buszbaleset nyomán

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. július 16.
Címkék: , ,
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását célozza az a hétfőn benyújtott törvényjavaslat, mely a veronai buszbaleset nyomán a jogellenesen átalakított személyszállító jármű vezetésével összefüggésben állapít meg szankciókat. A Czunyiné Bertalan Judit fideszes képviselő által benyújtott javaslat e mellett a hivatalos személyek zaklatására vonatkozó Btk.-rendelkezések megalkotását is kezdeményezi.

törvényjavaslat egyik része arra irányul, hogy egészítsék ki a Btk.-t a jogellenesen átalakított személyszállítást végző jármű vezetésére vonatkozó rendelkezésekkel.

Eszerint, aki közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően átalakított, a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényben meghatározott közúti járművet vagy különleges személyszállító szolgáltatást nyújtó járművet vezet, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt iskolabusszal vagy különleges igényű – így különösen mozgásában korlátozott, idős vagy beteg – személyek szállítására szolgáló közúti járművel követik el. Aki pedig engedély nélkül ilyen átalakítást végez, vagy végeztet elzárással büntetendő.

A javaslat indoklása szerint a tizenhét halálos áldozatot követelő tragikus veronai buszbaleset rávilágított arra, hogy az engedély nélkül átalakított személyszállítást végző járművekkel a közúti közlekedésben való részvétel olyan súlyos következményekkel járhat, hogy vizsgálni szükséges az ilyen cselekményekkel szemben a büntetőjog alkalmazhatóságát. A javaslat indoklása szerint a jogalkotó ezzel a Btk.-tényállással kifejezésre juttatja, hogy a személyszállítást végző járművek átalakításának engedélyhez kötése nem csupán egy adminisztratív teher, annak teljesítése nyomós közérdek, elmulasztása pedig büntetőjogilag szankcionálható.

Az olaszországi Verona közelében 2017. január 20-án éjjel tizenheten haltak meg, amikor a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnázium diákjait és tanárait szállító busz balesetet szenvedett. A buszon 56-an utaztak, 43 gyermek, 11 felnőtt és a 2 sofőr. A nyomozás jelenleg is folyik halálos tömegszerencsétlenséget okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanújával ismeretlen tettes ellen.

A hétfőn benyújtott törvényjavaslat másik része a Btk. zaklatásra vonatkozó rendelkezéseinek módosítására irányul.

A javaslat szerint, aki a zaklatást hivatalos személy sérelmére, hivatali tevékenységével össze nem egyeztethető helyen vagy időben követi el, az két, vagy súlyosabb esetben három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A javaslat indoklása emlékeztet arra, hogy Magyarország Alaptörvényének hetedik módosítása megerősítette a magánélet védelmét. Így már a hivatalos személyeket is megilleti az a jog, hogy legyen olyan hely és időszak a mindennapi életükben, ahol, illetve amikor joggal elvárhatják, hogy hivatalos eljárásuk miatt ne zaklassák őket.

A Btk.-módosítását célzó javaslat parlamenti elfogadása esetén a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(MTI)

Kapcsolódó cikkek:


Rabszolgatartó családot tartóztattak le
2019. július 18.

Letartóztattak egy 41 éves nőt, valamint a fiát és egyik lányát, mert a gyanú szerint évek óta több embert is rabszolgaként tartottak és használtak ki Pakodon.

Már hat éve működik az elektronikus kapcsolattartás
2019. július 18.

Már hat éve működik az elektronikus kapcsolattartás

Az elektronikus kapcsolattartás 2013. évi bevezetése óta eltelt 6 és fél évben a bíróságokra érkezett elektronikus beadványok és a bíróságok által elektronikus úton kiküldött kiadmányok száma megközelítette a 7 milliót.

Mikor diszkriminatív a bérkülönbség?
2019. július 18.

Mikor diszkriminatív a bérkülönbség?

A munkaviszony bármely életkorban elkezdődhet, annak eltérő hosszán alapuló különbségtétel a bérezésben önmagában nem valósít meg életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetést