Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Részleges munkabeszüntetéssel tiltakozik Romániában a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) a bukaresti kormánynak az igazságügyi törvényeket fél éven belül immár negyedik alkalommal módosító sürgősségi rendelete ellen.
Az erről szóló állásfoglalást a vádhatóság hétfői közgyűlésén részt vevő 231 ügyész közül 221 szavazta meg. A DIICOT ügyészei egyebek mellett azt a rendelkezést kifogásolták, amely a bírák számára is lehetővé teszi a vezető ügyészségi tisztségek megpályázását, másfelől ismét bírálták a romániai igazságszolgáltatás szereplői által elkövetett bűncselekményeket kivizsgáló ügyészség (SIIJ) létrehozását és a speciális vádhatóság kivonását a legfőbb ügyész hatásköre alól.
A DIICOT szerint a kormány sürgősségi rendelete több alkotmányos elvet is sért, valamint nem veszi figyelembe a Velencei Bizottság figyelmeztetéseit és az Európai Bizottságnak a Romániára vonatkozó, úgynevezett ellenőrzési és együttműködési mechanizmusa (MCV) keretében megfogalmazott ajánlásait.
A DIICOT ügyészei tiltakozásuk jeléül március 8-ig délelőtt 8-tól 12 óráig felfüggesztik tevékenységüket, ez alól kizárólag a halasztást nem tűrő sürgős ügyek képeznek kivételt.
Vasárnap este Bukarestben és Románia több másik nagyvárosában ezrek vonultak utcára az igazságügyi törvényeket módosító 7-es számú sürgősségi kormányrendelet elleni tiltakozásul. A demonstrálók szolidaritásukat fejezték ki a bírákkal és ügyészekkel, akik pénteken az ország több városában néma tüntetéssel, munkabeszüntetéssel tiltakoztak a megkérdezésük nélkül, titokban előkészített jogszabály ellen.
Viorica Dancila kormányfő hétfő délutánra konzultációra hívta a bírák és ügyészek képviselőit, jelezve, hogy nem zárkózik el a jogszabály felülvizsgálatától. Egyes szakmai szervezetek azzal utasították el a meghívást, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége nem alku tárgya, és inkább a rendelet kiadása előtt, nem pedig hatályba lépése után kellett volna egyeztetni a szakma képviselőivel.
(MTI)
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
