Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Egyesült Államok 19 tagállama és a szövetségi főváros pert indított az amerikai kormányzat ellen a fiatalkorú migránsok határozatlan ideig történő fogva tartását célzó intézkedés miatt – jelentette be Xavier Becerra, Kalifornia főügyésze.
A keresetet egy szövetségi bíróságnál nyújtották be Los Angelesben, mint Becerra elmondta, azért, mert Donald Trump amerikai elnök kormányzatának új döntése „érzéketlenül kockára teszi a gyermekek biztonságát és jólétét”. Az ügyész hozzáfűzte: a kormányzat tervezett szabályozása aláássa a Flores bírósági egyezségként ismert megállapodást.
A Fehér Ház nem kommentálta a kaliforniai ügyész bejelentését.
Az amerikai belbiztonsági tárca a múlt héten jelentette be, hogy engedélyezni fogja az illegálisan az Egyesült Államokba érkezett migráns gyermekek korlátlan ideig tartó fogva tartását. Ennek értelmében hatályon kívül helyezik azt az 1997-ben született bírósági egyezséget, amely előírta a szövetségi hatóságoknak, hogy 20 napnál tovább nem tarthatnak őrizetben kiskorúakat az illegális migránsok számára fenntartott befogadó központokban, még a szüleikkel együtt sem. Az eddig érvényben lévő bírói határozat értelmében 20 nap eltelte után az amerikai államnak kell gondoskodnia a gyermekekről, számukra megfelelő intézményekben.
Az új szabályozás szerint mind a gyermekek, mind a szüleik akár korlátlan ideig őrizetben maradhatnak a migránsokat befogadó központokban.
Az amerikai bevándorlási és vámügyi hivatal (ICE) adatai szerint jelenleg három olyan befogadó központ van, ahol családos bevándorlókat tartanak őrizetben. A két texasi és egy pennsylvaniai központban összesen 5500 ágy áll rendelkezésre, miközben csak júliusban több mint 42 ezer, elsősorban Közép-Amerikából érkezett családot tartóztattak fel az Egyesült Államok déli határainál. Az Axios hírportál emlékeztetett arra, hogy Xavier Becerra ügyésznek ez a tizenharmadik pere a szövetségi kormány ellen bevándorlási ügyek miatt.
(MTI)
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
