TASZ: hiába változott a szabályozás, továbbra is megsértik a mentális betegek jogait


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Társaság a Szabadságjogokért Egyesület szerint hiába változott a szabályozás, a bírók szinte automatikusan gondnokság alá helyezik azt, akinél mentális betegséget állapítanak meg.

Néhány éve még könnyen előfordulhatott, hogy egész életére jogfosztottá vált az, akit cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyeztek, mert soha többé nem volt kötelező felülvizsgálni, hogy változott-e állapotuk, helyzetük, képességeik és körülményeik – írja weboldalán a Társaság a Szabadságjogokért Egyesület (TASZ). A fogyatékossággal élő emberek jogairól szóló ENSZ-egyezmény azonban kimondta, hogy nemhogy a felülvizsgálat elmaradása, de már magában a cselekvőképességet kizáró gondnokság lehetősége is súlyosan sérti az érintettek jogait.

2014 óta minden ilyen súlyú döntést kötelező rendszeresen felülvizsgálni az új Polgári Törvénykönyvnek köszönhetően, és a korábban kizáró gondnokság alá került emberek helyzetét is felül kellett vizsgálniuk a bíróságoknak 2014 és 2018 között. 2019-ben döntött a TASZ úgy, hogy utánajár, milyen eredménnyel zárultak a felülvizsgálatok, hoztak-e változást a gondnokság alá helyezett emberek életében.

Az elmúlt másfél évben közel hatvan közérdekűadat-igénylést nyújtottak be a megyei és fővárosi kormányhivatalokhoz.

A megismert adatokból az alábbi következtetéseket vonták le:

  • Az érintettek egyötödének esetében a felülvizsgálat a törvényben rögzített határidőn túl indult meg, vagy még egyáltalán el sem kezdődött.

  • A kötelező felülvizsgálat csak kevesek helyzetén változtatott – az adatot szolgáltató megyékben 80-90 százalék azok aránya, akik cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokságban maradtak.

  • A bíróságokon futószalag-szerűen, formálisan zajlanak ezek az eljárások, tényleges, tartalmi felülvizsgálat csak nagyon kevés esetben történik. A mentális betegség megállapítására a bírói gyakorlat szinte automatikusan gondnokság alá helyezéssel reagál, a bírók elenyésző számban élnek az új Ptk. hatálybalépésével megjelent jogintézménnyel, ami a cselekvőképességük megőrzése mellett támogatott döntéshozatalt biztosít az érintettek számára. Ez nemcsak a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény előírásaival megy szembe, de a Polgári Törvénykönyvben foglalt fokozatosság elvéből fakadó elvárásokkal is.

A TASZ teljes bejegyzése itt olvasható.


Kapcsolódó cikkek

2020. június 29.

Biomedicinák és az emberi jogok

Az Európa Tanács Bioetikai Bizottsága elindította az emberi jogokkal és az orvosbiológiai technológiákkal kapcsolatos új cselekvési tervét.
2020. március 5.

TASZ: így korlátozhat az állam járvány idején

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) összeállításából megtudhatjuk, hogy súlyosabb járványügyi helyzetben hogyan korlátozhatja az állam a mindennapjainkat és milyen jogszabályok vonatkoznak a karanténra.