Az online sportfogadás és a jog viszonya
Az online sportfogadás és a jog sokrétű kapcsolatát is megvitatták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság klubbeszélgetésén.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az év elején több olyan jogszabályváltozás lépett hatályba, ami a mindennapi életünket és az általános ügyintézéseket is érinti – derül ki az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás közleményéből.
Az ingó vagy digitális áruk vásárlása esetén például 6 hónapról egy évre nőtt a kellékszavatosság időtartama. Módosult továbbá a lakhely és a tartózkodási hely fogalma, és a videóügyintézésnek köszönhetően hamarosan már a kormányhivatalokba sem kell személyesen bemennünk. A távmunkáról szóló ideiglenes szabályok, igaz nem januártól, a veszélyhelyzet megszűnésével törvény szintű szabályozásban rögzülnek – mutat rá az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás.
2022. január 1-jétől lényeges változásokra kellett felkészülniük a vállalkozóknak. Az év első napján hatályba lépett 373/2021. (VI. 30.) Korm. Rendeletet 1 értelmében ellenkező bizonyításig feltételezni kell, hogy az áru átvételétől számított egy éven belül felismert hiba már az áru átadásának időpontjában is létezett. E szerint, ha a fogyasztó az áru – legyen az hűtő, számítógépes játék vagy telefonos applikáció – megvásárlása esetén az átvételtől számított immár 12 hónapon belül rábukkan egy lényeges hibára, s arról késedelem nélkül tájékoztatja az eladó vállalkozót, akkor az utóbbinak kell bizonyítania, hogy az nem rejtett probléma volt, és adásvételkor az áru még hibátlanul működött. Ha ez nem sikerül, akkor a fogyasztó élhet a kellékszavatossági igényével, amely végső soron a termék árának visszatérítését is jelentheti.
„Egy okosotthon szoftver vásárlása esetén például, ha az ígért funkciókat hibásan tartalmazza a termék, megszűnt – eladó-fogyasztó viszonylatban – az a lehetőség, hogy fogyasztóként magam javítsam ki vagy harmadik személlyel javíttassam ki a hibát, majd a kijavítás költségét az értékesítőtől követeljem vissza. A Ptk.-ban szereplő új szabályok szerint ezentúl kizárólag az eladótól lehet igényelni a termék kijavítását. Azzal is tisztában kell lenni, hogy ez a változás fogyasztó-fogyasztó között vagy ingatlan adásvétel esetére nem irányadó” – hívta fel a figyelmet dr. Majoros Lilla, az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.
Az új esztendő beköszöntével megváltozott a lakóhely és a tartózkodási hely fogalma is. Januártól már nem feltétlenül az a lakás vagy szálláshely minősül lakóhelynek, ahol életvitelszerűen élünk. Ezentúl az az ingatlan ezt a funkciót, ahonnan hivatalos kapcsolatot tartunk például az állammal, jogi személyekkel, illetve szervezetekkel. Ezzel párhuzamosan módosult a tartózkodási hely meghatározása is, ami mostantól annak a lakásnak a címe, ahol – a lakóhely-változtatás szándéka nélkül – három hónapnál hosszabb ideig tartózkodunk.
Az új év változást hoz az elektronikus ügyintézésben is. A 2015. évi CCXXII. törvény módosításának köszönhetően már nem csak egyes bankokhoz vagy közüzemi szolgáltatókhoz köthető ügyeinket intézhetjük kényelmesen online, de akár kormányhivataloknál is megtehetjük ugyanezt. A törvénymódosítás csak a jogszabályi hátteret biztosítja ehhez, az állami szervek digitális fejlesztései még folyamatban vannak. A videóügyintézés első lépése az ügyfél azonosítása lesz, majd azt követően kerülhet sor az ügyintézésre, amely során a kép-és hangfelvétel készül. A felvételt 1 évig tárolják majd. A videóügykezelést lehetővé tévő állami szervekről és a részletekről az Elektronikus Ügyintézési Felügyelet (EÜF) honlapján tájékozódhatunk.
A veszélyhelyzet ideje alatt a távmunkára a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényhez („Mt.”) képest eltérő szabályok irányadók. A Parlament 2021. december 17-én született döntése nyomán ezek az eltérő szabályok a veszélyhelyzet megszűnését követően is, bár kisebb módosítással, de velünk maradnak. A módosított jogszabályi rendelkezések értelmében távmunkavégzésnek például immár az minősül majd tartósan, ha a munkavállaló akár a munkaidő részében, akár egészében a munkát a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen végzi. Így már csupán a hét egyes napjain otthon végzett munka is távmunkavégzésnek menősül. A törvény már nem szűkíti le a kategóriát a csupán számítógéppel végezhető tevékenységekre. A módosítás része, hogy távmunkavégzésről minden esetben a munkaszerződésben kell megállapodni a feleknek. Az Mt. vonatkozó módosult rendelkezései a veszélyhelyzet megszűnésével, várhatóan 2022. július 1. napján lépnek hatályba.
(Jogászvilág)
Az online sportfogadás és a jog sokrétű kapcsolatát is megvitatták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság klubbeszélgetésén.
A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.
2025 februárjától változik a Közös Végrehajtási Szabályzat 17. és 18. cikke – hívja fel a figyelmet honlapján a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!