Teréz körúti robbantás: felmentését kért a védő

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. augusztus 29.
Címkék: ,
Rovat:
A Teréz körúti robbantás vádlottjának felmentését kérte a férfi védője szerdán a Fővárosi Törvényszéken.

Jován László a tárgyaláson úgy fogalmazott, hogy nem állnak rendelkezésre olyan kétséget kizáró tények, amelyek bizonyítanák a fiatalember bűnösségét, ezért a vádlott nem ítélhető el.

Ugyanakkor kétségbe vonta az ügyészség minősítését is, miszerint a cselekmény több ember ellen elkövetett, előre kitervelt emberölési kísérlet. Szerinte a cselekmény csupán életveszélyt okozó testi sértés szándékaként értékelhető.

Az ügyvéd úgy vélekedett, hogy a nyomozás során a “gombhoz keresték a kabátot”, vagyis nem vizsgáltak különböző verziókat, csak egy irányba folyt a nyomozás.

Nem volt szabályos a helyszín biztosítása, a bűnjelkezelés és a vádlotthoz köthető ingatlanban végzett házkutatás sem, a DNS-vizsgálat pedig nem alkalmas a bűnösség megállapítására.

Szerinte a robbanótesttel kapcsolatban több olyan szakértői vélemény született, amely ellentmond a természet törvényeinek, továbbá a vádlott szociopata és Asperger-szindrómában szenved, amelyek együttese büntetőjogi jelentőséggel bír.

Arra is kitért, hogy a bűntény nem értékelhető terrorcselekményként, hiszen nem kapcsolódott komolyan vehető, konkrét fenyegetés a robbantáshoz.

Kovatsits Gábor ügyész viszontválaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy a robbanótestben elhelyezett szögek, vagy más néven repeszek, kizárólag élő szervezet elpusztítására szolgálnak.

Az ezt megelőző, június 18-án megtartott tárgyaláson az ügyész életfogytig tartó szabadságvesztést kért a vádlottra,  előre kitervelten, aljas indokból, több ember és hivatalos személy sérelmére, több ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés kísérlete, robbanóanyaggal visszaélés és terrorcselekmény előkészülete miatt.

A vád szerint a huszonéves fiatalember 2016. szeptember 24-én késő este Budapesten, a Teréz körúton egy általa készített és  működésbe hozott pokolgéppel életveszélyesen megsebesített két rendőrt. A robbantás célja az volt, hogy megszerezze a fegyvereiket. A rendőrök életét csak a gyors és szakszerű orvosi beavatkozás mentette meg.

Ugyanakkor az elkövető nem sokkal később e-mailt küldött a Belügyminisztériumnak, amelyben leírta, hogyan készítette a bombát, és azt is jelezte, hogy lesznek követelései. Egy másik el nem küldött, de a számítógépén megtalált e-mailben pedig – újabb halálos kimenetelű robbantásokkal fenyegetve – egymillió eurót követelt volna.

A vádlott, akit 2016 októberében fogtak el, először beismerő vallomást tett, ám azt az ügy első, januári tárgyalási napján visszavonta. Az akkor ismertetett nyomozati vallomásai szerint a 24 éves fiatalember részletesen beszélt a robbanóanyagok iránti szenvedélyéről, továbbá arról, hogy miként készített és próbált ki házilag több pokolgépet. A többkilónyi robbanóanyagot tartalmazó bombákat cukorból, ammóniából, műtrágyából készítette.

A bűncselekmény estéjén a bombát a Teréz körút 2-4. szám alatti ház bejáratánál helyezte el. A robbanószer mellé többkilónyi 5-10 centiméteres szöget rakott. A bombát néhány méteres távolságból szándékosan akkor robbantotta fel, mikor a két rendőr odaért – vallotta a nyomozás során.

A szerdai tárgyalás elején a zavartnak tűnő vádlott úgy nyilatkozott, hogy “nem látom értelmét, hogy itt legyek, mert nem akarok részt venni ebben a színjátékban”. Ezért elvezették, és a továbbiakban jelenléte nélkül folyt az ülés.

A bíróság a pert szeptember 12-ére napolta el, amikor a tervek szerint ítéletet hirdet.

(MTI)

Kapcsolódó cikkek:


Mikor állapítható meg a bűnszervezetben való elkövetés?
2019. június 17.

Mikor állapítható meg a bűnszervezetben való elkövetés?

Nem kizárt a bűnszervezet megállapítása akkor sem, ha egyébként egy korábban legálisan működő csoport a szervezete kereteit felhasználva súlyos megítélésű bűncselekmények elkövetését határozza el és azokat meg is valósítja. Ugyanis akkor, ha ezen működés kapcsán fennállnak a bűnszervezet alanyi és tárgyi feltételei, az abban résztvevők magatartása bűnszervezetben elkövetettként értékelendő.

Kizárt az ügyvédi tevékenység gyakorlása az ügyészi jogviszony megszűnését követő két évig
2019. június 17.

Kizárt az ügyvédi tevékenység gyakorlása az ügyészi jogviszony megszűnését követő két évig

Az Üttv. 20. § (3) bekezdése alapján az ügyvéd nem járhat el azon közhatalmi hatáskört gyakorló szerv által gyakorolt eljárásban, amelynél jogviszonya fennállt. Ez a tilalom olyan más közhatalmat gyakorló szerv (jelen esetben bíróság) előtti eljárásra is érvényes, amelyben az a közhatalmat gyakorló szerv (ügyészség) is részt vesz, amellyel az ügyvéd korábban jogviszonyban állt.