Több magyar beadvány érkezett Strasbourgba


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Idén az első fél évben 3247 magyar beadvány érkezett a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához, tavaly 1451 – írta a Magyar Idők pénteki számában.


A testület a beadványok zömét elutasítja, az elmúlt évek magyar adatai szerint átlagosan az indítványok 5-10 százaléka jut el bírósági szakaszba. Többnyire perek elhúzódása és börtönviszonyok miatt fordulnak Strasbourghoz.

A bíróság idén eddig 404 beadványt küldött meg észrevételezésre a magyar kormánynak és 74 magyar vonatkozású döntést hozott.

Az 1451 tavalyi magyar beadványból 1363-at utasított el a bíróság és 44 ügyben hirdetett ítéletek, ezek közül 42-ben állapította meg az emberi jogi egyezmény megsértését. Az egyezmény védi többek között az élethez, a tisztességes eljáráshoz, a véleménynyilvánításhoz, a gondolat-, lelkiismereti és vallásszabadsághoz fűződő jogot, továbbá tilalmazza többek között a kínzást, megalázó, embertelen bánásmódot.

Tavaly decemberben, illetve idén januárban például csaknem félmilliárd forint kártérítést ítélt meg a strasbourgi bíróság 92 magyar rabnak fogvatartásuk körülményei miatt. Jelenleg is folyamatban vannak a bírói nyugdíjkorhatár 70 évről 62-re történő leszállítása nyomán indított eljárások, továbbá rokkantsági, öregségi nyugdíjak kifizetésével, valamint egy lelkész elbocsátásával kapcsolatos ügyek.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Papírból PDF – az új ingatlan-nyilvántartás

A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.