A „Pablo Escobar” nem lehet uniós védjegy
Az észszerűségre alapozta ítéletét a bíróság, amikor úgy döntött, hogy a kolumbiai drogbáró neve nem jegyezhető be védjegyként az Európai Unióban.
Több nőt is bántalmazott a népligeti emberöléssel gyanúsított férfi
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A rendőrség befejezte a népligeti emberöléssel gyanúsított férfi ügyében indított nyomozást, amelynek során kiderült, hogy a 30 éves férfi további négy nőt is megtámadott – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) szerdán a rendőrségi honlapon.
A közleményben felidézték, hogy S. Krisztián 2016 októberében ölt meg egy 40 éves asszonyt a Népligetben. A nő holttestét egy járókelő fedezte fel egy bokros területen.
Az emberölés gyanúsítottját – egy másik hasonló támadás helyszínén rögzített kamerafelvétel alapján – 2017. december 20-án fogták el.
A nyomozás során kiderült, hogy a budapesti férfi 2017. december 11-13. között négy nőt is megtámadott és bántalmazott Zuglóban és Kőbányán. Az egyik sértett a bántalmazások következtében életveszélyes sérülést szenvedett.
A BRFK közlése szerint az ügyet 28 különféle szakértő vizsgálta, a nyomozók 165 tanút hallgattak ki, az ügyirat terjedelme meghaladja a 14 900 oldalt.
A férfi az elfogása óta letartóztatásban van.
(MTI)
Kapcsolódó cikkek
2024. április 22.
Módosult az ESG törvény
A magyar ESG törvény egyik fő célja, hogy olyan egyablakos beszámolói rendszert alakítson ki, ahol a magyar cégeknek nem „kismillió”, hanem csak egy kérdőívet kelljen kitölteniük az ügyfélkapun keresztül, amit aztán mindenhol, mindenkivel el tudnak fogadtatni.
2024. április 22.
Hatályba lép az interoperábilis Európáról szóló jogszabály
„Az Interoperábilis Európáról szóló jogszabály, amely áprilisban hatályba lépett, megkönnyíti a határokon átnyúló adatcserét és felgyorsítja a közszféra digitális átalakulását. A jogszabály elengedhetetlen az EU digitális évtizede célkitűzéseinek eléréséhez, például ahhoz, hogy 2030-ra a kulcsfontosságú közszolgáltatások 100%-a online elérhető legyen. Az interoperabilitás a működő digitális egységes piac központi eleme, és hozzájárul a közpolitikák digitális jellemzőinek hatékonyabb végrehajtásához, az igazságszolgáltatástól az egészségügyig és a közlekedésig.