Törvény készül a bírósági nyilvánosságról

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Várhatóan jövő év elején készül el az igazságügyi adatkezelésről és az ítélkezés nyilvánosságáról szóló törvény tervezete az Országos Bírósági Hivatalban (OBH) – közölte Harangozó Attila, a hivatal kommunikációs munkacsoportjának tagja, a Szegedi Ítélőtábla elnöke.

A szakember elmondta: a legfőbb cél, hogy végre magas szintű, egységes szabályozás és ennek nyomán országszerte egységes gyakorlat jellemezze a magyar bírósági adatkezelést és nyilvánosságot.

A tavaly év eleje óta működő munkacsoport először áttekintette az aktuális gyakorlatot – amelyben egyébként megyénként, bíróságonként is jelentős eltérések vannak -, a munka jelenlegi stádiumában az igények felmérése és megoldások keresése van napirenden.

Az OBH vezetése folyamatosan egyeztet több országos sajtószervvel, az öt ítélőtáblán novemberben-decemberben lesznek jogászok és a média munkatársainak részvételével konferenciák, és helyi szinten is születnek már megállapodások egyes bíróságok és a helyi média között.

Az új szabályozás részben a bírósági adatkezelésre, részben a bírósági tárgyalások és határozatok nyilvánosságára fog vonatkozni. Tartalmi szempontból fontos, hogy a törvény iránymutatást adjon majd a személyiségi jogok, illetve a közérdek védelmének konfliktusaiban, tehát, hogy mely helyzetekben milyen személyes adatok nyilvánosak a közérdekre tekintettel – mondta a szakember.

A leendő szabályozás egy olyan gyakorlat kialakítását célozza, ahol mindenki zavartalanul végezheti a munkáját: a bíró ítélkezhet, az újságíró írhat – fűzte hozzá Harangozó Attila.

Október 24-25-én az OBH és a Kúria közös szervezésében nemzetközi konferenciát tartottak Budapesten.  A Bíróság és kommunikáció elnevezésű rendezvény kezdő eseménye egy Budapesten évente megrendezendő konferenciasorozatnak, amely a bíróság és kommunikáció témáján belül minden évben más-más szakterületet vitat meg elismert nemzetközi és hazai szakértők segítségével. Az idei konferenciára 24 országból érkeztek szakemberek,  a fő téma az adatvédelem és az adatkezelelés volt.

A konferencián Darák Péter,  a Kúria elnöke megnyitóbeszédében a bírósági működés nyilvánosságával kapcsolatban kiemelte annak fő dimenzióit: a tárgyalás nyilvánosságát, a bírósági iratok és akták megismerhetőségét, valamint a bírósági döntés megismerhetőségét. Jogállami igazságszolgáltatás egyik nélkül sem képzelhető el, ugyanakkor mindhárom területen jelentkeznek olyan alapjogok, egyéb alkotmányos értékek, amelyek a teljes nyilvánosság korlátozását teszik indokolttá. Ilyen lehet például a tanúk életének, testi épségének védelme és a tisztességes, pártatlan eljárás elve, ami indokolttá teheti a tanúk adatainak zárt kezelését.

A konferencián Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, a bíróság és a nyilvánosság kapcsolatáról, Howard Riddle, Anglia és Wales főmagisztrátusa a büntetőeljárásokkal kapcsolatos korlátozásokról, Ingrid Kaps, a Müncheni Bíróság sajtószóvivője a németországi bírósági tudósítók kihívásairól tartott előadást.

Giovanni Buttarelli, az európai adatvédelmi biztos-helyettese a bírósági adatkezelés és a haladó szellemű bírósági irányítás összefüggéseit, Lipták Ádám, a „The New York Times” bírósági tudósítója a bírósági eljárásokhoz való hozzáférést, Harangozó Attila, a Szegedi Ítélőtábla elnöke pedig a jelenlegi magyarországi szabályozás kérdéseit elemezte.

(forrás: MTI-OBH)

---