Trócsányi: demokratikus deficit jellemzi az EU-t

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2017. december 14.
Rovat:

A következő parlamenti ciklusban gazdaságélénkítő jogszabályokra van szükség – mondta többek közt a Figyelőnek az igazságügyi miniszter.


A lap csütörtöki számában megjelent interjúban a tárcavezető a magyar közigazgatási bírók kinevezéséről közölte: sajnálatos, hogy az ellenzék egy szakmai kérdést “politikai csőlátáson keresztül néz”, megakadályozza a Közigazgatási Felsőbíróság felállítását, és “jogi érvek helyett politikai feltételezésekre alapozva vádaskodik”.

Felidézte: az önálló közigazgatási bíráskodásnak Magyarországon komoly hagyománya van, és csak a kommunista hatalom szüntette meg 1949-ben. Ebben a kormányzati ciklusban kiteljesítették a közigazgatási bíráskodást, Magyarország történetében először fogadták el az önálló közigazgatási perrendet – magyarázta.

Trócsányi László a Lengyelországot érő brüsszeli kritikákat illetően kiemelte: a magyar-lengyel barátság “ritka kincs, szinte állócsillag a történelem viharos tengerén”.

 

Arról is beszélt, hogy a jogállam fogalmát az Európai Bíróság joggyakorlata és az európai szerződések sem határozzák meg. Egyes uniós vezetők politikai alapon, szelektív módon, különbséget téve az egyes országok között előszeretettel hivatkoznak a jogállamiságra – jelentette ki. Kifejtette: ugyanaz a szabályozás politikai kontextusok alapján az egyik országban jogállamisági probléma, míg a másikban üdvözlendő. Úgy látja, jó lenne elkerülni még a látszatát is annak, hogy a közösségi érdekeket képviselő európai intézmények a jogállamisági mechanizmus működtetésével valójában egy ország választási kampányába szeretnének beavatkozni.

Az igazságügyi miniszter szerint az a felvetés, hogy az uniós támogatások kifizetését összekötnék egyfajta elvárt jogállami kritériumrendszerrel, politikailag és jogilag is veszélyes. “Nincsenek objektív kritériumok, zsarolási eszközként lehetne alkalmazni ezt” – mutatott rá. Hozzátette: vannak ma is működő fékek, ilyen a kötelezettségszegési eljárás és a bírói út.

Úgy vélte, az utóbbi időben az Európai Bizottság “a védekezéshez való jogot és így a tisztességes eljárást sértette meg” azzal, hogy egymás mellett futó, kiemelt ügyekben rendkívül rövid határidőket adott a válaszadásra.

Trócsányi László kiemelte: az EU demokratikus deficitje valós probléma. Ugyan mindenki fontosnak tartja az európai egységet, mégis egyfajta bizalmatlanság alakult ki az unió egyes intézményeinek működését illetően – mondta. Megjegyezte: az európai technokrata elit mintha félne a népszavazás intézményétől, ezért “az, aki uniós témában referendumot kezdeményez, könnyen megkaphatja a populista jelzőt”.

Közölte: bár a legitimációja csekély, az Európai Bizottság az a szerv, amely “az európai játéktér központi szereplője”. Ez a testület “irányít a pályán”, ezért az Európai Tanács döntésein is sokszor túllép – vélte. Mint mondta, a következő évek nagy vitája arról szól majd, hogy az intézményi egyensúlyt miként lehet megtartani az unión belül, vannak ugyanis olyan veszélyes nézetek, amelyek a tagállamok döntési jogkörének a csökkentéséről szólnak.

A tárcavezető a nyílt társadalom ideológiájáról kifejtette: ez a világnézet neoliberális alapokon nyugszik, amely szerint “a társadalom a nemzettől független közösségek egyfajta koherens halmaza”. E nézet szerint a nemzeti identitás helyett a multikulturalizmus az erény, az erre hivatott nem kormányzati szervek feladata pedig a polgárok ideológiai nevelése a kozmopolita világkép kialakítása érdekében – magyarázta. Hozzáfűzte: szerinte az állam csak veszélyeztetni tudja az egyén szabadságát, “nem védelmez, inkább árt”, ezért az állam szükségszerűen rossz. Úgy vélte, ez a nézet az európai föderalizmus talaján áll, ezért a tagállami hatáskörök uniós szintre való telepítését tekinti jó iránynak a nemzetek feletti nyílt társadalmak kialakítása érdekében.

Trócsányi László hangsúlyozta: a magyar alkotmány fontosnak tartja a nemzetet alkotó homogén közösségek múltjának, jelenének, jövőjének védelmét. Az államnak anélkül, hogy paternalista lenne, védelmező szerepe van, a polgár számíthat a segítségére – mondta. Hozzátette: “kiállunk az egységes nemzet fogalma mellett, a nemzeti identitás kifejezésre juttatásának is hangsúlyos szerepet adunk”.

Kiemelte: Magyarország az erős tagállamok unióját támogatja, amelyben egyenjogú partnerek együttműködése alakítja Európa jövőjét.

[htmlbox akr]

 

Az igazságügyi miniszter emlékeztetett: az alaptörvény és az új kódexek alapjaiban újították meg a magyar jogrendszert, a rendszerváltás óta nem volt ilyen horderejű jogalkotás. A tavasszal kezdődő új parlamenti ciklusban is van még tennivaló, elsősorban a versenyképességet befolyásoló, gazdaságélénkítő jogszabályok területén. Míg ma a cégalapítás egyszerű, addig a felszámolás, a csőd és a végelszámolás még mindig túlbürokratizált és nem hatékony eljárás – vélekedett. Hozzátette: a cél az, hogy a jog jobban segítse a gazdaság versenyképességét.

Trócsányi László arról is beszélt, hogy “ha a polgárok életét a jog gúzsba köti, akkor a jog már nem a demokráciát szolgálja”. “Túlszabályozás és felülszabályozás a jellemző egész Európára és így hazánkra is” – magyarázta. Úgy vélte, “mindenki jogot akar alkotni, és lehetőség szerint a legmagasabb szinten, még akkor is, ha arra nincs szükség”.

(MTI)

Kapcsolódó cikkek:


Négy és fél év gyilkossági kísérlet miatt
2018. szeptember 26.

Jogerősen négy és fél év börtönbüntetéssel sújtott a Szegedi Ítélőtábla szerdán egy szentesi nőt, aki megpróbálta megölni idős, magatehetetlen élettársát.

Perindítási viszontagságok
2018. szeptember 26.

Perindítási viszontagságok

Idén január óta nehezebb Magyarországon pereskedni, mint valaha is volt. Szakmai pontatlanságokra vagy formai hibára való hivatkozással a bíróságok számolatlanul dobják vissza még a legtapasztaltabb ügyvédek keresetleveleit is.

Kúriai munkacsoport: sikeres a reintegrációs őrizet
2018. szeptember 26.

Sikeresnek tartja a reintegrációs őrizetet a Kúria joggyakorlat-elemző munkacsoportja, amely szerint mivel a jogintézmény lényege a munkavégzés lehetőségének biztosítása, az elítéltet nem lehet elzárni ettől a lehetőségtől, még például a váltott műszakú munka esetében sem.

Állatkínzásért ítéltek el két férfit
2018. szeptember 26.

Állatkínzásért ítélt el a Sátoraljaújhelyi Járásbíróság két román állampolgárt, aki két teherautóba 142 malacot zsúfolt be - közölte a Miskolci Törvényszék szóvivője.

Egyszerűsítik és elektronizálják a közigazgatási ügyintézést
2018. szeptember 25.

A közigazgatási rendszer fejlesztésével gyorsabb, egyszerűbb, egységes és jó minőségű ügyfélkiszolgálás valósulhat meg; a következő évben 700 ügytípus egyszerűsödik vagy szűnik meg - közölte a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára kedden Zalaegerszegen.