Tudatosabban intézik jogi ügyeiket az állampolgárok, de digitális lehetőségeiket nem használják ki


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egyértelműen javultak az állampolgárok jogi ismeretei és tudatosabban is járnak el jogi ügyeikben, mint egy évtizeddel ezelőtt, de továbbra is sok a jogi tévhit. Lényegesen többen készítenek végintézkedést, többszörösére emelkedett a különféle vagyonjogi szerződések száma, és egyre többen fordulnak közjegyzőhöz vagy ügyvédhez például lakásbérlet vagy magánkölcsönök kapcsán. – hangzott el azon a háttérbeszélgetésen, amit a polgári közjegyzőség visszaállításának harmincadik évfordulójához és a 2022. november 18-19. között megrendezésre kerülő 33. Közép-Európai Közjegyzői Kollokviumhoz kapcsolódóan szervezett a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK). A beszélgetés résztvevői voltak: Dr. Tóth Ádám, a MOKK elnöke, Dr. Parti Tamás, a MOKK elnökhelyettese és Dr. Gyimóthy Eszter, a MOKK ügyvezetője.

Noha a digitalizáció tovább egyszerűsíthetné a jogi szolgáltatások igénybevételét, az állampolgárok elenyésző része rendelkezik elektronikus aláírással, és akkor is kevesen élnek az elektronikus ügyintézéssel, ha van rá lehetőség. Mindeközben a digitális javak, átruházásuk és öröklésük kérdésköre, egyre több kihívást jelent a közjegyzőknek.

1. Növekvő jogi tudatosság: egyre több ügyben fordulnak közjegyzőhöz

Az elmúlt évtizedekben nemcsak a közjegyzők hatásköre bővült a társadalom jogi igényeinek megfelelően, hanem a vagyonosodás, illetve a digitalizáció hatására az emberek jogi tudatossága is fejlődött. A társadalmi-gazdasági viszonyok komplexebbé váltak, több lett az információ, bonyolultabb jogviszonyok jönnek létre. Ezért az állampolgároknak, gazdasági szereplőknek nagyobb szükségük van jogi tanácsra, nőtt a jogászokba, közjegyzőkbe vetett bizalom. A tudatosság erősödését jelzi a jogi szolgáltatások igénybevételének növekedése, és az emberek nyitottabbak lettek az olyan összetett jogi rendszerek iránt is, mint például a családi alkotmány vagy a bizalmi vagyonkezelés.

Az elmúlt évtizedben jelentősen nőtt a közjegyzők által készített okiratok száma. A bérleti szerződések esetében több mint háromszoros, a végintézkedések, az ajándékozás, a házassági és élettársi vagyonjogi szerződések és az úgynevezett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatok esetében több mint kétszeres a növekedés 2010-hez képest. Fontosabbá vált az egyén jogainak biztosítása is: nőtt az olyan, az önálló érdekérvényest szolgáló okiratok száma, mint például egy későbbi egészségügyi ellátás visszautasításáról szóló jognyilatkozat, az úgynevezett élő végrendelet.

Miközben lassan, de egyértelműen nő a tudatosság a jogi ügyekben, csak az állampolgárok kis része él a digitalizáció lehetőségeivel. Valódi áttörést a világjárvány sem hozott, pedig egyre több ügyet lehet teljesen elektronikusan intézni – például a hagyatéki eljárásban is. A magyar állampolgárok mindössze 25-30 százaléka igényel elektronikus aláírást. Ügyfélkapu-regisztrációval lényegesen többen rendelkeznek, de azt sem használják.

A világjárvány egy másik szempontra is felhívta a figyelmet: minden korábbinál nagyobb igény van arra, hogy a különböző szerződéseket, köztük az ügyvéd vagy a közjegyző által készített okiratokat személyes megjelenés nélkül is alá lehessen írni. Jelenleg ennek azonban se a jogi, se a technológiai feltételei nincsenek meg, és ez nemcsak nálunk van így, hanem szerte a világon. Egy okirat biztonságos távoli aláírásához ugyanis nem elegendő az, ha valakinek van elektronikus aláírása, hanem szükség van az adott személy minden kétséget kizáró azonosítására is, hogy tényleg ő az, aki aláír, és mindezt szabad akaratából, befolyásmentesen teszi.

jogtudatosság

dr. Tóth Ádám és dr. Parti Tamás (fotó: Kaszás Gergely-MOKK)

2. Sokkal többen végrendelkeznek, mint korábban

A végintézkedések számának növekedése immár több éves tendencia, elkezdett kialakulni egy végrendelkezési kultúra Magyarországon. Míg a rendszerváltás környékén nem volt miről végrendelkeznie az emberek túlnyomó többségének – hiszen az egy autón, egy lakáson, és esetleg egy nyaralón kívül jellemzően nem volt vagyonuk, addig az elmúlt három évtizedben megerősödött a középosztály és létrejött egy jelentős vállalkozói réteg, amelynek tagjai már sokszor előre, tudatosan megtervezi vagyona átörökítését. Noha nincs egészen pontos statisztika arról, hogy Magyarországon az emberek hány százalékának van végrendelete, az elmúlt időszakban több felmérés is megerősítette, hogy a végrendelkezés növekedését.

  • Egy több mint ötezer fő megkérdezésével készült friss felmérés szerint az emberek 12 százalékának van végrendelete, 36 százalék készül ilyet készíteni. (A MOKK korábban több felmérést is végzett a végrendelkezési szokásokról, legutóbb 2018-ban, amelyből az derült ki, hogy körülbelül a magyar lakosság 10 százalékának lehet végrendelete. Az ennél korábbi felmérések jóval alacsonyabb arányt, 4-5 százalékot mértek.)
  • A válaszadók 78 százaléka vélte úgy, hogy ügyvédhez vagy közjegyzőhöz ajánlott fordulni, ha végrendeletet szeretne készíteni. Mindössze az egyötödük írná meg saját maga.
  • Mindezt a közjegyzők hivatalos nyilvántartása is megerősíti: tavaly látványosan nőtt a végrendeletet készítők száma, majdnem húsz százalékkal többen fordultak közjegyzőhöz emiatt, mint 2020-ban, és a világjárvány előtthöz, 2019-hez képest is csaknem 17 százalékos a növekedés.

Ugyanakkor még mindig csak a végintézkedések töredéke kerül be a végrendeleti nyilvántartásba, sokezer házilag készített végrendelet lapulhat otthon, a fiókok mélyén, amelyek többsége a közjegyzők hagyatéki eljárás során szerzett tapasztalatai alapján érvénytelen lehet, vagy elő sem kerül a hagyatéki eljárásig.

3. Egyre többen bebiztosítják magukat a problémás bérlővel szemben

2010-hez képest háromszor annyian kötnek közjegyző előtt bérleti szerződést, az elmúlt években pedig egyre több bérbeadó biztosítja be magát akként, hogy a bérlőtől közjegyző előtt tett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot kér a bérleti díj fizetésére vagy adott esetben a bérleti jogviszony megszűnésekor a kiköltözésre. Ez az egyik fő oka, hogy a MOKK adatai szerint 2021-ben 26 százalékkal több egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot tettek közjegyzőknél, mint 2020-ban, és a világjárvány előtti időszakhoz, 2019-hez képest is 20 százalékkal nőtt az egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatok száma. A közjegyzői okirat segítségével közvetlenül végrehajtást lehet indítani a nem fizető vagy kiköltözni nem akaró bérlővel szemben. Míg a korábbi években elsősorban a lakás kiürítése miatt kértek ilyen nyilatkozatot a bérbeadók, ma már egyre gyakoribb, hogy a bérlőnek nemcsak a kiköltözést, hanem a bérleti díj, illetve a rezsiköltségek megfizetését is közjegyzői okiratban kell vállalnia a beköltözés előtt.

A tapasztalatok szerint azonban az elmaradt díjak és költségek behajtására vagy a bérlő kiköltözésének kikényszerítésére ritkán kerül sor, a közjegyzői okirat megléte ugyanis önmagában növeli a fizetési és teljesítési hajlandóságot. Ezt jól mutatja, hogy tavaly az összes közjegyzői okirat – beleértve a nemcsak bérleti jogviszonnyal kapcsolatban készülteket is – mindössze 5 százalékánál indult végrehajtási eljárás, ami a 2019-es több mint 10 százalékos arány fele.

jogtudatosság

(fotó: Kaszás Gergely-MOKK)

4. Vagyonjogi szerződés: a házastárs megvédhető a vállalkozás adósságától

Egyre többen kötnek házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződést, hogy tisztázzák vagyonjogi viszonyaikat. A MOKK által működtetett Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartásába 2021-ben kilenc százalékkal több ilyen megállapodás tényét jegyeztek be, mint egy évvel korábban. Elsősorban azok kötnek házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződést, akik nem az első kapcsolatukban élnek vagy jelentősebb vagyonnal rendelkeznek. Egyre többen szerződnek azonban azért is, hogy elkülönítsék az egyik fél vállalkozását érintő adósságot, és ezzel egy probléma esetén megóvják a közös családi vagyon egy részét. Ugyanis egy házassági vagyonjogi szerződés az általánosan elterjedt nézettel szemben nem csak akkor segíti a feleket, ha véget ér a kapcsolatuk. Kifejezetten hasznos lehet olyan esetekben, amikor az egyik fél a vállalkozásához vagy más okból hitelt vesz fel.

5. ÚJ JOGI TRENDEK A VAGYON MEGŐRZÉSÉRE

Vállalkozások sorsa múlhat rajta

A társadalmi változások miatt a következő évtized jogi trendje lehet az úgynevezett családi alkotmány készítése, valamint a bizalmi vagyonkezelés intézménye, amit a 2014. március 15-én hatályba lépett Ptk. vezetett be a magyar jogrendbe. Az 1990-es évek elején alakult vállalkozások vezetői, tulajdonosai ugyanis egyre idősebbek, így az utódlás sok vállalkozásnál alapkérdés. Ha egy családi vállalkozás tulajdonosa vagy egyedüli ügyvezetője úgy hal meg, hogy nem rendezi el előre az átmenetet, akkor veszélybe kerül a cég működése, így a családi vagyon sorsa is.

A legnagyobb gondot az okozza, ha az utódok egyike sem hajlandó vagy képes továbbvinni a vállalkozást, így sok esetben ilyenkor az elvész: eladják vagy egyszerűen bezárják az örökhagyó halála után. A PwC nemzetközi tanácsadó idén áprilisban publikált felmérése szerint a családi vállalkozások negyven százaléka nem rendelkezik utódlási tervvel. Pedig számos olyan megoldás létezik, amely révén a családi vállalkozás akkor is tovább élhet, ha annak közvetlen irányítására az utódok egyike sem kész.

Az ilyen helyzetek elkerülésére az egyik legfontosabb eszköz az úgynevezett családi alkotmány megalkotása. Ez egy olyan szerződéses mátrixot – vagyonjogi, ajándékozási szerződéseket, végrendeleteket – jelent, ahol rendelkezni lehet arról, kinek milyen jogai és kötelezettségei vannak a családi vagyon vagy éppen az azt megtestesítő vállalkozás működtetésével kapcsolatosan. A megfelelően elkészített családi alkotmány rendelkezni tud arról, milyen módon különíthető el egy-egy családtag tulajdonosi vagy ügyvezetői szerepe.

A bizalmi vagyonkezelés az angolszász országokban bevett intézmény arra, hogy a vagyon működtetésével és befektetésével professzionális szakemberek levegyék a közvetlen döntések meghozatalának súlyát az ehhez ambícióval vagy tudással nem rendelkező utódok válláról. Ha van egy jómódban élő család, és a családfő aggódik amiatt, hogy az örökösei a birtokokat vagy a vállalkozást nem tudják továbbvinni, mert nem értenek hozzá, akkor a családfő mint vagyonrendelő ezt a vagyontömeget egy bizalmi személyre, egy vagyonkezelőre bízza, aki gondoskodik a vagyon kezeléséről a vagyonrendelő halála után is.

6. Hozzáférhetnek örököseink a digitális vagyonunkhoz?

Szintén egyre többeket érintő kérdéssé válik a következő években a digitális javak átörökítése. Ez jelenleg bonyolult és részleteiben még nem szabályozott, pedig a digitális javak rohamos terjedése miatt egyre fontosabbá válik, mi lesz a sorsuk halálunk után. Ezt mutatja, hogy már a hagyatéki eljárásokban is egyre gyakrabban jelennek meg a kriptopénzek, a közösségimédia-profilok vagy a felhőben tárolt dokumentumok, és egyre többen fordulnak közjegyzőhöz adatalapú javak vonatkozásában. Nehezíti a helyzetet, hogy a digitális javakat a jog egyelőre nehezen tudja besorolni a tulajdonjog klasszikus tárgyai közé, például a pénz vagy az ingatlan mintájára, mivel tulajdontárgyként jelen állapotukban nehezen megragadhatók. Márpedig az öröklés a tulajdonhoz való jogból vezethető le. Vagyis mindaddig, amíg a jogi szabályozás digitális javainkat a tulajdonunk tárgyaiként vagy vagyontárgyként nem definiálja, addig azok öröklésére sem lehet olyan egyértelműen számítani, mint a hagyományos vagyontárgyaink esetében.

Ráadásul, mivel a digitális jelenségek rendkívül gyorsan változnak, a szabályozás és a bírói gyakorlat egyébként is nehezebben tart lépést velük. Ezért nincs egyértelmű és egységes válasz arra, hogy kit illetnek a közösségi médiaprofilok adatai vagy a felhőbe lementett fájlok. Így a digitális javak jogosultjai, amennyiben ezt igénylik, kénytelenek maguk szabályozni e javakhoz fűződő viszonyaikat, amit tipikusan szerződések révén tesznek meg, az öröklés esetében pedig végrendeletekkel.

7. Számos súlyos tévhit tartja magát a magyarok körében

Annak ellenére, hogy nőtt az állampolgárok jogi tudatossága, számos hosszú idő óta megfigyelhető jogi tévhit él az emberek körében. A Kantar-Hoffman idén készített országos reprezentatív kutatása is rámutatott az ismerethiányra.

jogtudatosság

dr. Juhász Ivett, dr. Tóth Ádám, dr. Parti Tamás ((fotó: Kaszás Gergely-MOKK)

8. Az élettársak végrendelet hiányában nem örökölnek egymás után

Csak a felmérésben résztvevők 35 százaléka tudta, hogy végintézkedés nélkül nem örökölhetnek egymás után az élettársak. Az élettársak nem törvényes örökösei egymásnak, ezért végrendelet nélkül semmit nem kapnak a párjuk után, és ha nincs tulajdonrészük a közösen lakott lakásban, ki is költöztethetik őket az örökösök.

Az embereknek csak körülbelül fele tudja, hogy a vagyonjogi szabályok is a házastársaktól eltérően vonatkoznak az élettársakra. Vagyonjogi szerződés hiányában jogilag, a törvény alapján nem keletkezik közös vagyonuk a kapcsolatuknál fogva. Hogyha szétválnak, nem fele-fele alapon osztozkodnak, mint a házaspárok, hanem annyit követelhetnek a másiktól, amennyivel a vagyonszaporulat szerzéséhez hozzájárultak.

A megkérdezettek harmada pedig abban a tévhitben él, hogy az élettársak pont ugyanazokra a családi kedvezményekre és támogatásokra jogosultak, mint a házaspárok.

9. Elkülöníthető a házastársak adóssága is

Általánosan elterjedt tévhit, hogy házassági vagyonjogi szerződést csak azok kötnek, akik nem bíznak a párjukban, vagy már előre a válásra készülnek. Csak a válaszadók harmada tudta, hogy ha az egyik házasfél vállalkozása csődbe megy, és nincs házassági vagyonjogi szerződés, akkor a hitelező a másik fél vagyonát is végrehajtás alá tudja vonni. A házassági vagyonjogi szerződésben a házastársak nemcsak a vagyont, hanem a tartozásokat is elkülöníthetik, ezzel megkímélhetik a házastársukat például egy nem fizetett hitel terhétől vagy az egyikük vállalkozásának csődjétől. Ugyanis, ha a szerződésben világosan el van különítve a felek vagyona, a házastárs különvagyonából már nem hajtható be az adósság.

10. Jelzáloghitelnél is a teljes vagyonával felel az adós

A hitelt felvevők gyakran csak több hónap ügyintézés után, a közjegyző előtt döbbennek rá, milyen kötelezettségekkel jár a kölcsön felvétele és milyen jogaik vannak.

A MOKK idén végzett online felmérése szerint a válaszadók kevesebb mint egyharmada volt tisztában azzal, hogy egy jelzáloghitel-szerződésnél az adós a teljes vagyonával, minden ingatlanával és egyéb vagyontárgyaival is felel a tartozás visszafizetéséért. Kétharmaduk ezzel szemben tévesen azt gondolta, hogy egy ilyen szerződésnél a törlesztés elmaradása esetén csak az az ingatlan foroghat kockán, amire a jelzálogot bejegyezték.

A felmérés arra is rámutatott, hogy az adósok egyetemleges felelősségével kapcsolatban is nagy a zavar. Mindössze a kitöltők fele tudta, hogy a bank az adóstól és az adóstárstól, például a férjtől és a feleségtől is követelheti az egész tartozás megfizetését, nem csak az adósság valamekkora hányadát, még akkor is, ha azóta már elváltak.

11. Sokan azt gondolják, hogy ha valaki tartozik nekik, az egyetlen megoldás a pereskedés

A MOKK egy másik online felmérése szerint a megkérdezettek egyharmada él abban a tévhitben, hogy ha az egyik fél nem fizet határidőre, akkor a másik félnek pert kell indítania vele szemben, hogy hozzájusson a pénzéhez.

Sokan még csak nem is hallottak a fizetési meghagyásos eljárásról, pedig ez a legegyszerűbb és leggyorsabb módja annak, hogy pénzéhez jusson az, akinek tartoznak. A válaszadók többsége nem tudta, hogyan és kinél lehet ilyen eljárást kezdeményezni, és mekkora összeget lehet így visszakövetelni attól, aki tartozik.

Harminc éve nyerte vissza önállóságát a közjegyzői hivatás

Idén 30 éve, hogy a magyar közjegyzőség az államszocializmus központosítását követően visszanyerte önkormányzatiságát, és polgári közjegyzőségről beszélhetünk. A rendszerváltást követő évtizedekben érdemben megváltozott a közjegyzők szerepe, akkor mindössze 4, ma már 22 úgynevezett nemperes eljárás tartozik hatáskörükbe, és fő feladatuk a perek megelőzése lett. A magyar közjegyzők számos olyan tevékenységet végeznek, ami Európában egyedülálló, összesen több mint másfél millió ügyben járnak el évente, és körülbelül 800 ezer ügyben tehermentesítik a bíróságokat. A közjegyzők évente több tízezer lakásbérleti és több mint ezer házassági és élettársi vagyonjogi szerződés készítésében, illetve a vonatkozó nyilvántartásba való bejegyzésében működnek közre. Az öröklési ügyek szakértőiként sokezer végrendeletet, tartási, életjáradéki és öröklési szerződést készítenek a hagyatéki eljárások lefolytatása mellett. Évente több mint százezer megállapodásban működnek közre, ezzel biztonságosabbá téve a jogviszonyokat, segítik a jogos követelések gyors, pereskedés nélküli érvényesítését.

1949-ben állami kötelékbe kényszerítették és szinte jelentéktelenségbe taszították ezt a jogászi hivatást. Hatáskörük ekkor még csak olyan klasszikus nemperes eljárásokra terjedt ki, mint a közokirat készítése, a hagyatéki eljárások lefolytatása, valamint az értékpapírok és okiratok semmissé nyilvánítása.

A magyar közjegyzőség történetében 1992 hozott gyökeres fordulatot, ekkor visszaállították a latin típusú közjegyzőség intézményét, újra megteremtve a hagyományos kamarai rendszert. Innentől fokozatosan megszilárdult a közjegyzői hivatásrend, és a klasszikus közjegyzői feladatok mellett számos új hatáskör is hozzájuk került, mint a Végrendeletek Országos Nyilvántartásának és a zálogjogi nyilvántartásnak a vezetése.

A közjegyzőség 2009-től kezdődően ismét újabb szerepet kapott. Funkciója, a bíróságok tehermentesítése ugyan nem változott, de ma már sokkal inkább kiveszi a részét az igazságszolgáltatási feladatokból is. Ma már egy közjegyző is elrendelhet előzetes bizonyítást, tágabb körben, mint a bíróság, és igazságügyi szakértőt is kirendelhet a közjegyzői eljárásban. A közjegyzők vezetik a Házassági és Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartását, és már nem csak a bíróság szüntethet meg bejegyzett élettársi kapcsolatot.

Jelentős lépés volt továbbá, hogy közjegyzői hatáskörébe került a fizetési meghagyásos eljárások és az európai fizetési meghagyásos eljárások lefolytatása, valamint a letéti eljárás, a közjegyzői okiratok és más határozatok végrehajtásának elrendelése, a hitelbiztosítéki nyilvántartás vezetése és az Európai Öröklési Bizonyítvány kiállítása. 2018-tól pedig már egyezséget is lehet kötni közjegyző előtt, amely jogerős bírósági ítélettel egyenlő biztosítékot ad a feleknek.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 16.

Euronews: Párhuzamos EU-elnökséget hirdettek a civilek

Az ősszel a hazai civil szervezetek hét konferenciát rendeznek majd, többek között az erdők helyzetéről, egy akkumulátorstratégia kidolgozásáról és a romák integrációjáról – írja az Euronews.