Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Vádat emelt az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) igazságügyi ajánlása nyomán a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség három nő ellen, akik úgy kaptak összesen 306 millió forint európai uniós és magyar állami támogatást hűtőházak építésére, hogy a beruházást papíron jelentősen túlárazták – közölte a főügyészség megbízott vezetője csütörtökön.
Martossy György főügyész közleményében azt írta, a vádirat szerint egy szabolcsi céget vezető nő két egyéni vállalkozó lányával elhatározta, hogy hűtőházakat építenek gyümölcstermesztéssel foglalkozó vállalkozásuk korszerűsítéséhez uniós, illetve magyar állami támogatással.
A fejlesztés elindításához azonban nem volt meg a kötelező, 55 százalékos önerejük, ezért a három nő úgy döntött, hogy az építkezés kivitelezője az anya cége lesz, papíron pedig jelentősen túlárazzák a beruházást, azt a látszatot keltve, hogy rendelkeznek a szükséges önerővel. Valójában kizárólag a támogatásból akarták a hűtőházakat felépíteni – ismertette a főügyész.
Az építkezéshez az anya cége alvállalkozókat vont be, akik elvégeztek minden feladatot, majd ezt a munkát a nő több mint kétszeres áron továbbszámlázta a lányainak. A vádlottak a támogatási kérelmekben úgy mutatták be a beruházást, mintha az 700 millió forintba került volna, noha a tényleges bekerülési költség csupán ennek alig fele volt.
A vádlottak 306 millió forintot szereztek meg jogosulatlanul.
A nyomozás során a két hűtőházat zár alá vette a bíróság.
Az ügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmény miatt emelt vádat a három nő ellen.
A vádiratban nemcsak börtönbüntetés és pénzbüntetés kiszabását indítványozták, hanem azt is, hogy a bíróság szabjon ki vagyonelkobzást a jogosulatlanul megszerzett pályázati pénz erejéig, az anyát tiltsa el a gazdasági társaság vezetői tisztségviselői foglalkozás gyakorlásától, továbbá szüntesse meg a bűncselekmény elkövetéséhez felhasznált gazdasági társaságot.
(MTI)
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
