Új eljárás az azbeszt ügyben

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2019. február 13.
Címkék: , , ,
Rovat:
A kártérítési felelősség alanya lehet a tulajdonostól elkülönülő személy, ez azonban nem feltétlenül zárja ki a tulajdonos helytállási kötelezettségét.

A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat meghozatalára utasította. A felülvizsgálati kérelmet annyiban találta alaposnak, hogy szerinte a jogerős ítélet megalapozatlan az alábbiak szerint.
Az 1996-ig a Magyar Állam tulajdonában álló lőrinci és a perbeli zagyvaszántói állami ingatlanon 1971-től a Cement- és Mészművek majd az ETERNIT vállalat helyi üzemében azbeszt felhasználásával különböző cementipari termékeket gyártottak. Az ETERNIT vállalat jogutódja 2004-ben az ETERCEM Kft. lett, amelyet felszámolási eljárás lefolytatását követően 2017. április 6-án töröltek a cégnyilvántartásból. A felperes jogelődje 1976-ban született és 2014-ig Zagyvaszántón élt. 2013-ban megállapították, hogy mellhártya mesotheliomában szenved, a kemoterápiás kezelés ellenére 2014. december 11-én elhunyt.

A felperes módosított keresetében 100.000.000 forint nemvagyoni kár és járulékai megfizetésére kérte kötelezni a Magyar Államot mint alperest. Utóbb felesége mint jogutód a perbe felperesként belépett.
Arra hivatkozott, hogy a megbetegedését az üzem területéről származó azbeszt expozíció okozta. Az alperes kérte a kereset elutasítását.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját abban, hogy az állami vállalat alapítója a fokozott veszéllyel járó tevékenység szabályai szerint a vállalat tevékenységéért felelősséggel nem tartozik, továbbá, hogy az alperes mint az ingatlan tulajdonosa a vállalat által okozott kárért e minőségében nem tartozik felelősséggel. Utalt arra is, hogy a perbeli ingatlan kezelője maga az állami vállalat volt, aki az ingatlan kezelőjeként a tulajdonosi jogokat gyakorolta, az ingatlan tulajdonosának a felelőssége ez okból sem állapítható meg.
A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett a keresetének helyt adó határozat meghozatalát kérte.

Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett kezelői jognak nem lehet olyan tartalmat tulajdonítani, hogy az a tulajdonosi jogosítványokat, a tulajdonost terhelő kötelezettségeket kiüresítené. Az ingatlan tulajdonosa önmagában amiatt, hogy az ingatlanára más személy javára kezelői jog van bejegyezve, nem mentesül a régi Ptk. 100. §-a alapján őt terhelő kötelezettségektől. Ezért vizsgálni kell, hogy az alperest mint tulajdonost a szomszédjogi szabályokra is figyelemmel terhelte-e kártérítési kötelezettség, követett-e el olyan mulasztást, amely a kártérítési felelősségét megalapozza. Az a szomszédjogi áthatás, amely egészségkárosodást okoz nem tekinthető szükséges zavarásnak, hanem olyan zavarásként értékelhető, amely megalapozza a jogellenesség megállapítását. A kártérítési felelősség alanya lehet a tulajdonostól elkülönülő személy (az ingatlan használója), ez azonban nem zárja ki a tulajdonos helytállási kötelezettségét. A felperes ezért alappal érvényesített kárigényt közvetlenül az ingatlan-tulajdonos alperessel szemben is.

Csak a konkrét tényállás mellett lehet megállapítani, hogy a felelősség alól a károkozó ki tudja-e menteni magát. Azonban az adott tényállás mellett ennek az eldöntéséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy a károkozás mely időtartamban állapítható meg. Az ügyben lefolytatott bizonyítás eredményeképpen – szemben a jogerős ítéletben foglaltakkal – nem volt tényként megállapítható, hogy a felperes jogelődjét ért és a megbetegedését okozó azbesztterhelés 1976 és 1986 között következett be. A rendelkezésre álló adatok alapján az volt megállapítható, hogy a káros azbeszt expozíció az 1992 végéig terjedő időszak alatt érte a felperes jogelődjét. Ezért a megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak vizsgálnia kell, hogy az 1992 végéig terjedő időszakban az alperes felismerhette-e, hogy a perbeli üzem területéről történő légszennyezés a szomszédos ingatlanok birtokosainak az egészségét károsíthatja. A felróhatóság vizsgálata körében nem hagyható figyelmen kívül, hogy 1975-től már volt olyan jogszabály, amely az azbesztet rákkeltő anyagként tüntette fel, továbbá, hogy a perbeli időszakban az állami tulajdon dominanciája érvényesült, ezért az állam magatartásának megítélésénél a közjogi szerepét is értékelni kell.

(kuria-birosag.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Mikor fogadható be a felülvizsgálati kérelem?
2019. október 22.

Mikor fogadható be a felülvizsgálati kérelem?

A felülvizsgálati kérelem befogadás megengedhetőségével kapcsolatos feltételeknek a Kp-ban nem szereplő elemmel való kiegészítése nem jogértelmezés, hanem bírói jogalkotás lenne.

Lehet népszavazást tartani az atlétikai stadionról
2019. október 22.

Lehet népszavazást tartani az atlétikai stadionról

A Kúria álláspontja szerint a hitelesíteni kért kérdés nem a beruházás meghiúsítását, hanem elhalasztását célozza, nem befolyásolja és nem akadályozza a hatósági eljárások gyors lefolytatását, továbbá nem érint Kormány hatáskörébe tartozó kérdést sem. A kérdés egyértelmű, a betű elírási hibának értelemzavaró hatása nincs.

Meglőtte ismerősét, hét évet kapott
2019. október 22.

Hét év fegyházbüntetésre ítélte kedden, nem jogerősen a Szekszárdi Törvényszék azt a dunakömlődi férfit, aki tavaly nyáron mellkason lőtte a közelben dolgozó ismerősét.

Menetrend szerinti busz sofőrjével szállíttatta a kokaint egy zalai férfi
2019. október 22.

Kábítószer-kereskedelem bűntettének megalapozott gyanúja miatt letartóztattak egy zalai férfit, aki a Budapest és Zalaegerszeg között közlekedő menetrend szerinti buszjárat sofőrjével szállíttatta ismerősének a kokaint - közölte a Zala Megyei Főügyészség helyettes szóvivője kedden.