Új eljárás az azbeszt ügyben

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2019. február 13.
Címkék: , , ,
Rovat:
A kártérítési felelősség alanya lehet a tulajdonostól elkülönülő személy, ez azonban nem feltétlenül zárja ki a tulajdonos helytállási kötelezettségét.

A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat meghozatalára utasította. A felülvizsgálati kérelmet annyiban találta alaposnak, hogy szerinte a jogerős ítélet megalapozatlan az alábbiak szerint.
Az 1996-ig a Magyar Állam tulajdonában álló lőrinci és a perbeli zagyvaszántói állami ingatlanon 1971-től a Cement- és Mészművek majd az ETERNIT vállalat helyi üzemében azbeszt felhasználásával különböző cementipari termékeket gyártottak. Az ETERNIT vállalat jogutódja 2004-ben az ETERCEM Kft. lett, amelyet felszámolási eljárás lefolytatását követően 2017. április 6-án töröltek a cégnyilvántartásból. A felperes jogelődje 1976-ban született és 2014-ig Zagyvaszántón élt. 2013-ban megállapították, hogy mellhártya mesotheliomában szenved, a kemoterápiás kezelés ellenére 2014. december 11-én elhunyt.

A felperes módosított keresetében 100.000.000 forint nemvagyoni kár és járulékai megfizetésére kérte kötelezni a Magyar Államot mint alperest. Utóbb felesége mint jogutód a perbe felperesként belépett.
Arra hivatkozott, hogy a megbetegedését az üzem területéről származó azbeszt expozíció okozta. Az alperes kérte a kereset elutasítását.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját abban, hogy az állami vállalat alapítója a fokozott veszéllyel járó tevékenység szabályai szerint a vállalat tevékenységéért felelősséggel nem tartozik, továbbá, hogy az alperes mint az ingatlan tulajdonosa a vállalat által okozott kárért e minőségében nem tartozik felelősséggel. Utalt arra is, hogy a perbeli ingatlan kezelője maga az állami vállalat volt, aki az ingatlan kezelőjeként a tulajdonosi jogokat gyakorolta, az ingatlan tulajdonosának a felelőssége ez okból sem állapítható meg.
A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett a keresetének helyt adó határozat meghozatalát kérte.

Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett kezelői jognak nem lehet olyan tartalmat tulajdonítani, hogy az a tulajdonosi jogosítványokat, a tulajdonost terhelő kötelezettségeket kiüresítené. Az ingatlan tulajdonosa önmagában amiatt, hogy az ingatlanára más személy javára kezelői jog van bejegyezve, nem mentesül a régi Ptk. 100. §-a alapján őt terhelő kötelezettségektől. Ezért vizsgálni kell, hogy az alperest mint tulajdonost a szomszédjogi szabályokra is figyelemmel terhelte-e kártérítési kötelezettség, követett-e el olyan mulasztást, amely a kártérítési felelősségét megalapozza. Az a szomszédjogi áthatás, amely egészségkárosodást okoz nem tekinthető szükséges zavarásnak, hanem olyan zavarásként értékelhető, amely megalapozza a jogellenesség megállapítását. A kártérítési felelősség alanya lehet a tulajdonostól elkülönülő személy (az ingatlan használója), ez azonban nem zárja ki a tulajdonos helytállási kötelezettségét. A felperes ezért alappal érvényesített kárigényt közvetlenül az ingatlan-tulajdonos alperessel szemben is.

Csak a konkrét tényállás mellett lehet megállapítani, hogy a felelősség alól a károkozó ki tudja-e menteni magát. Azonban az adott tényállás mellett ennek az eldöntéséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy a károkozás mely időtartamban állapítható meg. Az ügyben lefolytatott bizonyítás eredményeképpen – szemben a jogerős ítéletben foglaltakkal – nem volt tényként megállapítható, hogy a felperes jogelődjét ért és a megbetegedését okozó azbesztterhelés 1976 és 1986 között következett be. A rendelkezésre álló adatok alapján az volt megállapítható, hogy a káros azbeszt expozíció az 1992 végéig terjedő időszak alatt érte a felperes jogelődjét. Ezért a megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak vizsgálnia kell, hogy az 1992 végéig terjedő időszakban az alperes felismerhette-e, hogy a perbeli üzem területéről történő légszennyezés a szomszédos ingatlanok birtokosainak az egészségét károsíthatja. A felróhatóság vizsgálata körében nem hagyható figyelmen kívül, hogy 1975-től már volt olyan jogszabály, amely az azbesztet rákkeltő anyagként tüntette fel, továbbá, hogy a perbeli időszakban az állami tulajdon dominanciája érvényesült, ezért az állam magatartásának megítélésénél a közjogi szerepét is értékelni kell.

(kuria-birosag.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Arcfelismerő technológia leplezett le egy gyilkost
2019. augusztus 23.

A rendőrség őrizetbe vett egy férfit a délkelet-kínai Fucsien tartományban, miután egy arcfelismerő technológiát használó szoftver felismerte, hogy a férfi egy halott nő arcának azonosításával próbál kölcsönt felvenni egy online felületen.

Vádat emeltek Simonka György ellen
2019. augusztus 21.

Vádat emeltek Simonka György országgyűlési képviselő és harminckét társa ellen bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt.