Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Állami Számvevőszék a COVID-19 okozta jelenlegi kihívásokkal teli helyzetben felismerte, hogy a potenciális ellenőrzötti kör jelentős része érintett a járvány elleni védekezésben, ugyanakkor a helyzetértékelés során az is világossá vált, hogy az embereknek minden eddiginél nagyobb szüksége van arra, hogy bizalommal tudjanak fordulni az egyes szervezetekhez, intézményekhez.
Az Állami Számvevőszék (a továbbiakban: ÁSZ) a megváltozott feltételekhez alkalmazkodva folytatta ellenőrzéseit, illetve tevékenységeit a járványügyi helyzetben is: a törvényi felhatalmazásából, illetve országgyűlési határozatban megfogalmazottakból is adódó tanácsadói, elemzői szerepét szélesítette, valamint az ellenőrzések jelentős részét is hatékonyabban és hatásosabban végzi, hogy az ellenőrzöttek minél szélesebb körénél jelen tudjon lenni, ugyanakkor minél kevésbé terhelje őket az ellenőrzés során. A kihívásokra reagálva az ÁSZ számos módszertani változást dolgozott ki, amelynek részeként a digitalizáció szerepe még hangsúlyosabbá vált, valamint új ellenőrzési megközelítések bevezetésére került sor.
Az ÁSZ végső célja a számvevőszéki munka társadalmi hasznosulása, a társadalmi szintű hozzáadott érték teremtése. Az állami szervek számvevőszéki ellenőrzései képesek az állampolgárok mindennapi életét jobbá tevő változások elindítására: megerősítik a társadalmi bizalmat, elősegítik az adófizetői érdekek védelmét és érvényesülését.
Az ÁSZ modern és hatékony szerepvállalása a jól irányított állam elősegítésében nem korlátozódik a hagyományos ellenőrzési tevékenységre: megfigyelhető a jelen idejű ellenőrzések felé való elmozdulás, amellyel párhuzamosan az ÁSZ tanácsadó szerepe egyre hangsúlyosabbá válik.
A tanácsadáson keresztül az ÁSZ, mint a legfőbb ellenőrző intézmény tovább növelheti hatásosságát és hatékonyan elérheti az ellenőrzött szervezetek, a döntéshozók és társadalom széles körét. A tanácsadói megközelítés növeli az ÁSZ eredményességét, amely a pénzeszközök hatékonyabb felhasználást, jobb kormányzást, a számvevőszéki tevékenység értékének jobb láthatóságát eredményezi. Továbbá a társadalmi elkötelezettség területén is jelentős szerepet játszik az információk megosztásával támogatva a lakosságot állampolgári jogaik gyakorlásában és támogatva az állampolgárok közigazgatásba vetett bizalmának fenntartását.
A számvevőszék ezen újfajta szerepvállalása újfajta eszközök alkalmazását követeli meg, így hatással van az ÁSZ módszertanára is. A kihívásokra reagálva az ÁSZ számos módszertani újítást dolgozott ki, a digitalizáció szerepe még hangsúlyosabbá vált, valamint a tanácsadói szerep minden eddiginél jobban felértékelődött, így hatékonyabban, új módon végzi munkáját. Az új megközelítés a digitalizáció adta lehetőségekre, mint eszközökre alapoz, csak a lényeges, illetve a magas kockázatú területek azon legalapvetőbb – kisszámú – dokumentumait értékeli, amelyeknek a kijavítása már a jelen év elszámoltathatóságához és átláthatóságához hozzá tud járulni a kockázatok bemutatásával. Az ellenőrzés eredményeként az ellenőrzött helyre tudja állítani a szabályszerű, illetve dokumentáltan eredményes gazdálkodást már az ellenőrzés évében.
Az új megközelítésű – monitoring típusú és kockázat alapú – ellenőrzésekkel a számvevőszék egyidejűleg több ellenőrzött szervezetnél értékeli a felelős gazdálkodás, az elszámoltathatóság, az átláthatóság lényeges területeit. Mindez hozzájárul az ellenőrzött szervezetek számának növeléséhez, a közpénzügyi helyzet és az elszámoltathatóság mihamarabbi általános javulásához. Az új ellenőrzési megközelítések emellett sokkal kevésbé terhelik le az ellenőrzött szervezeteket.
A monitoring ellenőrzés célja, hogy az ellenőrzött területről jelen idejű helyzetképet adjon és a hiányosságok feltárásával lehetőséget biztosítson azok kezelésére már az ellenőrzés folyamatában. A monitoring ellenőrzések az azonos jogszabályi környezetben működő szervezetek teljes körére, vagy nagy számosságú csoportjának egy-egy jellegzetes területére irányulnak, ezért a monitoring ellenőrzésekkel jelentősen növelhető az ellenőrzési lefedettség.
A monitoring ellenőrzés során az ÁSZ egy-egy ellenőrzött szervezetek valamennyi szervezete által rendelkezésre bocsájtott kisszámú, az ellenőrzött terület szempontjából lényeges – a szabályozásra vonatkozó – dokumentumot értékel. Ennek megfelelően a monitoring ellenőrzés az ellenőrzött szervezeteket mérsékeltebben terheli, az adatszolgáltatás mennyisége a részletes ellenőrzéshez képest lényegesen alacsonyabb, az ellenőrzés rövidebb időtartamú, mindez növeli az ellenőrzés hatékonyságát. A monitoring ellenőrzések átfogó képet adnak a korábban nem ellenőrzött területekről, a már ellenőrzött terület változásáról, a változás irányáról, az ellenőrzés eredményei további ellenőrzéseket alapozhatnak meg.
A monitoring ellenőrzések elvégzésével az ÁSZ képes azonos jogi környezetben működő szervezeteknél előforduló jellemző hiányosságok beazonosítására, az ezekre történő, az első számú vezető számára megfogalmazott figyelemfelhívásokon keresztül a közpénzügyek javítására a megállapított lényeges és kockázatos pontokon.
A monitoring ellenőrzés során az ÁSZ nem kötelezi intézkedési terv készítésére az ellenőrzötteket, hanem az elköteleződésükre alapozva, tanácsadás keretében, azonnali intézkedés tételre felkérve mozdítja elő a pozitív irányú közpénzügyi változásuk megvalósítását már az ellenőrzés folyamatában, ezzel is támogatva a jól irányított állam működését.
A kockázat alapú ellenőrzések lehetőséget teremtenek arra, hogy az ÁSZ széles ellenőrzötteknél, azok azonos jellemzők alapján történő szegmentálásával, a lényeges dokumentumok értékelése alapján objektív képet kapjon a szervezeteknél fennálló kockázatos területekről. A kockázat alapú ellenőrzések esetében az ellenőrzés a múltra vonatkozik, amelynek alapján a jövőre vonatkozóan fogalmazhatók meg következtetések és ajánlások. A kockázat alapú ellenőrzések eredményei megalapozhatják a későbbi ellenőrzések helyszíneinek kijelölését, elősegítve az ellenőrzések célzottságát, vagyis azt, hogy az ÁSZ ott és azt ellenőrizze, ahol és amitől az előzetes kockázatelemzés alapján a legnagyobb hasznosulás várható.
A kockázat alapú ellenőrzések esetében is az ÁSZ elsődleges célja a közpénzügyi helyzet javítása, nem pedig a hibakeresés. Éppen ezért a kockázat alapú ellenőrzések esetében is tipikus, hogy az ÁSZ lehetőséget biztosít a feltárt hiányosságok javítására például az ellenőrzés során feltárt szabálytalanságokra vonatkozó intézkedési terv készítésével.
Az ellenőrzésekből fakadó tanácsadó szerep érvényesülésének fontos eszköze a figyelemfelhívó levél, amelyet az ÁSZ annak érdekében alkalmaz, hogy az ellenőrzött szervezetek vezetői mielőbbi intézkedéseket tegyenek a feltárt szabálytalanságok, hiányosságok megszüntetése érdekében és ezzel biztosítsák az általuk vezetett szervezet szabályszerű működését, gazdálkodását. Az ÁSZ a figyelemfelhívó levélben ismerteti a feltárt szabálytalanságokat, hiányosságokat, amelyek az átlátható és elszámoltatható közpénzköltést veszélyeztetik. Az új ellenőrzési megközelítésekkel egyidejűleg megkezdődött a figyelemfelhívó levelek többszintű alkalmazása, így a figyelemfelhívó levelek megjelennek az ellenőrzések folyamatában is, támogatást nyújtva az ellenőrzöttek részére a feltárt jogszabálysértő gyakorlatok mielőbbi kijavítása érdekében. A figyelemfelhívó levelek ilyen formában történő alkalmazása lehetőséget teremt az ellenőrzöttek számára, hogy az ellenőrzés során feltárt hiányosságokat már az ellenőrzés folyamatában orvosolják, így a megtett intézkedések már az ellenőrzések lezárása előtt pozitív folyamatokat indítanak el az ellenőrzött szervezet működésében. Az ellenőrzöttek ezen figyelemfelhívó levelekre adott válaszait az ÁSZ még az ellenőrzés keretében értékeli és azt a jelentés készítése során figyelembe veszi, felhasználja.
