Új EU-s adatvédelmi szabályozás jön

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az úgynevezett „általános megközelítés” szintjén egyetértésre jutottak kedden Luxembourgban az EU-országok igazságügyi miniszterei a digitális környezetre szabott, tervezett új uniós adatvédelmi szabályozás fő vonalaiban.

Az uniós rendelet deklarált kettős célja, hogy javítsa az egyének személyes adatainak védelmét, ugyanakkor pedig növelje az üzleti lehetőségeket az EU egységes digitális piacán.

Magyarországot a tanácskozáson Trócsányi László igazságügyi miniszter képviselte. A tanácskozásról kiadott magyar sajtóközlemény szerint az uniós adatvédelmi reformcsomag egyik legfontosabb és gazdaságélénkítési szempontból is kiemelkedő eleme az úgynevezett egyablakos rendszer megteremtése, amely az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében azt biztosítja, hogy elég egy hatóságnál eljárni.

Az EU-országok közötti adatátvitellel járó adatkezelés tekintetében ugyanis – a költségek csökkentése érdekében – egységes adatkezelés-felügyeleti eljárást irányoz elő a rendelettervezet.

A tervezett szabályozás kimondja, hogy a személyes adatok csak jogszerű eljárás keretében, szigorú feltételek betartása mellett, legitim célok érdekében gyűjthetők. Az adatkezelőknek egyértelmű felhatalmazással kell rendelkezniük az úgynevezett adatalanyoktól, vagyis azoktól a személyektől, akiknek az adatait felhasználják. Ezeket az adatalanyokat megilleti az a jog, hogy áttekintésük legyen a róluk gyűjtött adatok további sorsáról, illetve joguk van követelni a róluk szóló adatok haladéktalan törlését („the right to be forgotten”) abban az esetben, ha a róluk szóló személyes adat beszerzésekor ők még gyermekek voltak.

A tervezett uniós jogszabály biztosítja a személyes adatok „hordozhatóságát”, az egyik szolgáltatótól (például közösségi hálózattól) a másikhoz történő átvitelét, ezzel növeli a szolgáltatók közötti versenyt. Korlátozza ugyanakkor az úgynevezett profilalkotás („profiling”) lehetőségét, vagyis az olyan automatizált adatfeldolgozást, amely azt célozza, hogy az egyes egyének bizonyos szempontú tulajdonságai (például munkateljesítménye, anyagi helyzete, egészségi állapota, személyes preferenciarendszere) felrajzolhatóak legyenek.

A személyiség és a média a polgári és a büntetőjogban
Számos izgalmas, elgondolkodtató, különböző nézőpontot felvillantó tanulmány szerepel a kötetben, mely felöleli a téma polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásait, bemutatva az ide vágó hazai bírói gyakorlatot is. További információ és megrendelés >>

Az EU-n kívüli, úgynevezett harmadik országokba, illetve nemzetközi szervezetekbe történő adatátvitel akkor lehetséges, ha az Európai Bizottság – a tagállamok és az Európai Parlament bevonásával – úgynevezett megfelelőségi tanúsítványt ad ki, vagyis igazolja, hogy ott, ahová az adatot továbbítani kívánják, megfelelő adatvédelmi szabályozás érvényesül.

Az uniós adatvédelmi rendeletről a tagországok képviselői több, mint három éve tárgyalnak. Most az „általános megközelítés” elfogadásával megnyílhat – és a remények szerint az év végére le is zárulhat az Európai Parlamenttel való egyeztetési folyamat.

A digitális adatvédelem ezen általános érvényű uniós rendelettervezete mellett készül egy irányelv is a jogalkalmazás, igazságszolgáltatás területén való speciális adatvédelmi szabályokról. E tekintetben a július elsején hivatalba lépő luxemburgi EU-elnökség októberre szeretne egyetértést kikovácsolni a tagállamok között.

Trócsányi László a tanácskozáson kiemelte azokat a szempontokat, amelyeknek Magyarország – az alapjogi értékek védelme mellett – különös jelentőséget tulajdonít a szabályozás során. E szempontok közt az első, hogy a gyermekek személyes adatainak kezelését illetően úgy kell biztosítani a legmagasabb védelmi szintet, hogy azt nem szűkítik le az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások körében való adatkezelésre.

A második kiemelt magyar szempont az adatvédelmi szint emelése azokban az esetekben, amikor a személyes adatokat az adatkezelők további, úgynevezett harmadik országba kívánják továbbadni. Trócsányi kiemelte: Magyarország arra törekszik, hogy az adattovábbításra ne kerülhessen sor előzetes kontroll nélkül, és legalább az érintett személy országa szerinti adatvédelmi hatóság jóváhagyása legyen szükséges.

Ezen túlmenően Magyarország képviselője a célhoz kötöttség elvének tiszteletben tartása mellett érvelt, továbbá – negyedik kiemelt szempontként – ismét megfogalmazta azt a véleményét, hogy a bűnügyi adatok továbbra is különleges adatoknak minősülhessenek.

A magyar sajtónyilatkozat kitért arra is, hogy a miniszterek ülésen az adatvédelmi témában létrejött egyezség mellett megállapodás született a közokiratok EU-n belüli elfogadásának az egyszerűsítéséről is.

A résztvevők emellett újabb vitát folytattak az európai ügyészi jogintézmény megteremtését célzó javaslatról, amely az uniós pénzek tagállami felhasználásának ellenőrzésére irányul. Ezzel kapcsolatban a magyar sajtónyilatkozat úgy fogalmazott: „Magyarország olyan megoldásban érdekelt, ami a szubszidiaritás és az arányosság elvét megfelelően figyelembe veszi”.

(Forrás: MTI)

---