Az online sportfogadás és a jog viszonya
Az online sportfogadás és a jog sokrétű kapcsolatát is megvitatták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság klubbeszélgetésén.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Az utóbbi hetekben új fajta támadás alá került számos cég – valódi ügyvédi felszólításnak tűnő e-maileket kapnak valódi magyar ügyvédi irodák nevében, azaz a nevüket felhasználva. Elsőre meggyőzőnek tűnhetnek, de egy veszélyes csalásról van szó. A részleteket Bartal Iván ügyvéd, az Oppenheim Ügyvédi Iroda kiberbiztonsággal foglalkozó szakértője ismerteti.
A gyanús levél
Megfigyelhető, hogy ezek a levelek valódi ügyvédi irodák nevét, és akár logóját felhasználva érkeznek a gyanútlan cégekhez, legtöbbször valamilyen szerzői jogi jogsértésre hivatkozva. Egy csatolt, pdf dokumentumnak tűnő fájlban ígérik az ügy részletes bemutatását, de a címzett várakozásaival ellentétben ez a fájl letöltés után valójában egy programot telepít a felhasználó gégére, mely egy „hátsó ajtót” nyithat a gyanútlan áldozat számítógépéhez, melyen keresztül a csalók hozzá tudnak férni a számítógépen vagy akár a hálózaton lévő adatokhoz, ezzel jogi és kiberbiztonsági kockázatnak kitéve a céget.
„Mivel egy telepített programról van szó, a vírusirtók sem fogják meg a kártékony alkalmazást, mely mélyen beírhatja magát a registry-be. Ezért csak a megelőzés lehet a megoldás” – mondja az Oppenheim szakértője.
Árulkodó jelek
De hogyan lehet megelőzni a kárt? Elsősorban óvatossággal és az árulkodó jelek felismerése révén.
Hogyan előzzük meg a kibertámadásokat?
„Van néhány nyilvánvalónak tűnő lépés, amit a napi rutin vagy munkaterhelés miatt nem mindig tartunk be – és általában ezt használják ki ezek a zsarolóvírusok vagy kártékony email-ek.” – mondja Bartal Iván ügyvéd. Melyek ezek a lépések?
Forrás: Oppenheim Ügyvédi Iroda
Az online sportfogadás és a jog sokrétű kapcsolatát is megvitatták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság klubbeszélgetésén.
A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.
2025 februárjától változik a Közös Végrehajtási Szabályzat 17. és 18. cikke – hívja fel a figyelmet honlapján a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!