Ruszofóbiával bővül az orosz btk.
Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A vádlottak országszerte 86 csődközeli helyzetben lévő vállalkozást tüntettek el a hatóságok, illetve a hitelezők szeme elől anélkül, hogy a köz- és szállítói tartozásokat rendezték volna. Az ügy II. rendű vádlottja ellen az ügyészség fiktív munkaerő-kölcsönzések miatt korábban már vádat emelt az Egri Törvényszék előtt, ahol a büntetőeljárás jelenleg is folyamatban van.
A benyújtott vádirat szerint a II. rendű vádlott 2006-2007. évtől különböző (egyebek mellett adó-) tartozásokat felhalmozó gazdasági társaságok adásvételének közvetítésével foglalkozott, jogellenes módon és eszközökkel. Ennek keretében – többek között – újsághirdetéseket adott fel azzal a szöveggel, hogy „cégét legjobb feltételekkel megvásárlom akár adóssággal terhelten is”, majd a nála jelentkező eladók számára „vevőket” szerzett, akik hajlandóak voltak a gazdasági társaságokat színleg a nevükre venni. Tevékenysége során – többnyire a III. rendű vádlott közreműködésével – olyan személyeket toborzott, akik anyagi nehézségeik rövid távú megoldásaként néhány ezer forintért aláírták a cégátruházáshoz szükséges okiratokat. Ilyen ember volt például az I. rendű vádlott. A jól szervezett, ugyanakkor fiktív cégátruházásokat két ügyvéd is segítette, ők az ügy V. rendű, illetve VI. rendű vádlottjai.
A névleges vevők egyetlen esetben sem fizettek vételárat az eladóknak az üzletrészekért, sőt az azokat áruba bocsájtó személyek, mint eladók adtak át többnyire 150.000-300.000 Ft közötti összeget a II. rendű vádlottnak közvetítői díjként, aki ebből a pénzből fizette ki a közreműködőit, míg a nincstelen „vevők” általában 5-20.000 Ft közötti összeget kaptak. A nevükre vett, anyagilag kiüresedett vállalkozásoktól a fennálló tartozásokat azután lehetetlen volt behajtani.
A Heves Megyei Főügyészség a cégtemető működtetésében vezető szerepet játszó II. rendű vádlottat 77 rendbeli, a III. rendű vádlottat 56 rendbeli, az ügyvédeket 25 rendbeli, illetve 14 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettével, továbbá – ezekkel halmazatban – több rendbeli sikkasztás bűntettével és költségvetési csalás bűntettével vádolja. Az érintett cégvezetők ellen szintén részben közbizalom elleni, részben vagyon elleni, részben a költségvetést károsító bűncselekmények elkövetése a vád.
Az ügyészség a legsúlyosabban minősülő bűncselekmények elkövetőivel szemben végrehajtandó börtönbüntetés kiszabására tett indítványt.
(ugyeszseg.hu)
Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.
Az Európai Unióban augusztusban lépett hatályba az „AI Act”, azaz a Mesterséges Intelligencia (MI) Rendelet, amely jogszabály célja, hogy egyensúlyt teremtsen a technológiai fejlődés előmozdítása és a biztonságos alkalmazás feltételeinek garantálása között.
2024. szeptember 1-jén volt 110 éve, hogy – az 1913. évi XXV. törvénycikk alapján – megkezdte működését a Pesti Központi Kerületi Bíróság jogelődjének tekinthető Budapesti Központi Királyi Járásbíróság. E hónapban azonban nem csupán a szervezet lett 110 esztendős, hanem a Jablonszky Ferenc által tervezett épület is. Az Országos Bírósági Hivatal „Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás Pályázat 2024.” című projektjének keretében, az OBH támogatásával megvalósult rendezvényeken emlékeztek meg az egyik legtekintélyesebb hazai bíróság bírái, igazságügyi alkalmazottai és az érdeklődők az 1914 óta eltelt 11 évtizedről.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!