Újra ölni próbált, ezúttal a korábbi büntetése dupláját kapta


A Fővárosi Törvényszék 20 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte azt a férfit, akit különös visszaesőként elkövetett emberölés bűntettének kísérletével, valamint rongálás vétségével vádolt az ügyészség.

Az ítéleti tényállás szerint a terhelt – miután szabadult a korábbi barátnője ellen elkövetett emberölés kísérlete miatt vele szemben kiszabott 10 év fegyházbüntetésből – megismerkedett egy nővel, akinek álnéven mutatkozott be és előtte nem fedte fel előéletét sem. A nővel párkapcsolatot alakított ki, majd rövid időn belül hozzá is költözött, sőt el is jegyezte. Az egyre gyakoribb dühkitörései miatt a sértett szakított a vádlottal, aki
ezt nem tudta elfogadni. 2020. január 3-án felment a nő lakására, ahol éppen egy lakatos cserélte ki a bejárati ajtó zárját annak érdekében, hogy a vádlott ne tudjon a lakásba a későbbiekben bemenni.

A vádlott a sértett akarata ellenére bement a lakásba, ezért a sértett értesíteni akarta a rendőrséget. A vádlott erre feldühödve kiütötte a sértett kezéből a mobiltelefonját, ami össze is törött, majd magukra csukta a szoba ajtaját és dulakodni kezdett a nővel, akit a nála lévő késsel többször meg is szúrt. Az addig kint dolgozó lakatos a segélykiáltásokat meghallva a nő védelmére kelt, azonban nem tudta elvenni a kést a férfitól. A vádlott végül
elmenekült a lakásból és otthonában öngyilkosságot kísérelt meg. A sértett a bántalmazás következtében 8 napon túl gyógyuló, illetve maradandó sérüléseket szenvedett.

Indokolásában a bíróság fontosnak tartotta kiemelni, hogy a 3/2013. számú jogegységi határozatban megállapított alanyi és tárgyi tényezők vizsgálata során egyértelművé vált, hogy a vádlott ölési szándéka legkésőbb a lakásban történt vita során kialakult, figyelemmel az elkövetési eszközre, a támadott testtájékra, a szúrások számára és erejére, valamint arra is, hogy közben ilyen tartalmú kijelentésekkel fenyegette a sértettet.

A bíróság álláspontja szerint eltúlzó lett volna már az életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés megállapítása is, figyelemmel arra, hogy a cselekmény kísérleti szakban maradt, így a bíróság a halmazati büntetés szabályának alkalmazásával, de a fokozatosság elvét is figyelembe véve döntött a 20 év fegyházbüntetés mellett azzal, hogy ezen büntetéséből a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható.

A büntetés kiszabása során enyhítő körülményként értékelte a bíróság azt, hogy a cselekmény kísérleti szakban maradt, valamint azt, hogy a terhelt a cselekményét megbánta, míg súlyosító körülményként vette figyelembe azt, hogy a sértettnek maradandó fogyatékosságot okozott, valamint azt is, hogy újabb élet elleni cselekményét a korábbi büntetéséhez kapcsolódó feltételes szabadság hatálya alatt követte el.

Az ítélettel szemben az ügyészség súlyosításért, míg a vádlott és védője téves jogi minősítés és enyhítés miatt jelentettek be fellebbezést. A bíróság a terhelt letartóztatását az ítéletet követően fenntartotta, mely határozat végleges.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek