Újratárgyalná a fuvarozás uniós szabályozásáról szóló javaslatokat hat kelet-európai kormányfő


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A fuvarozói szektor új közösségi szabályozásáról szóló javaslatok újratárgyalását sürgette közös levelében hat keleti európai uniós tagállam, köztük Magyarország miniszterelnöke.

A brüsszeli hírportál oldalán közzétett levelet Bojko Boriszov bolgár, Mateusz Morawiecki lengyel, Krisjanis Karins lett, Saulius Skvernelis litván, Orbán Viktor magyar és Viorica Dancila román kormányfő írta alá.

A tagállamok EU-nagykövetei pénteken egyeztetnek a meglehetősen megosztó, úgynevezett mobilitási csomagról.

Az aláírók mély aggodalmukat fejezték ki egyes, szerintük elsietett és megfelelő hatástanulmányokkal nem alátámasztott tervezett rendelkezésekkel kapcsolatban, s hangsúlyozták, további tárgyalások szükségesek a tagállamok nemzeti sajátosságainak figyelembe vételével.

Meg kell védeni a közúti szállítási szektor versenyképességét, és nem szabad az európai cégeket rosszabb helyzetbe hozni a harmadik országokbeli riválisaiknál. A jogszabálynak megvalósíthatónak, arányosnak és hátrányos megkülönböztetéstől mentesnek kell lennie – emelték ki.

Kitértek arra is, hogy ezen szabályozás bizonyos elemei ellentétesek az EU klímavédelmi céljaival. Például a károsanyag-kibocsátás növekedésével járna a kabotázs (nem honos fuvarozók által végzett belföldi szállítás) korlátozása, valamint az, hogy a kamionoknak kötelezően vissza kellene térniük rendszeresen a székhelyet jelentő tagállamba.

„Nem kellene olyan intézkedéseket hoznunk, amelyek szükségtelenül megosztják az Európai Uniót” – figyelmeztettek, egy elfogadhatóbb, jobb megoldást sürgetve.

Az Európai Parlament áprilisban elfogadta tárgyalási mandátumát a mobilitási csomagról, megnyitva az utat az intézményközi egyeztetések előtt. A kelet- és közép-európai képviselők többsége nem támogatta az elfogadott szöveget, mivel sokak szerint ezen új előírások kedvezőtlen helyzetbe hoznák a régió vállalatait és fuvarozóit.

Az EU másik társjogalkotó szerve, a tagállamok kormányait tömörítő tanács tavaly decemberben hagyta jóvá tárgyalási mandátumát kilenc ország, köztük Magyarország ellenszavazata mellett.

A tervezet legfontosabb vitás pontja az, hogy a fuvarozói szektorra is vonatkozzanak-e a kiküldetésben lévő munkavállalókra érvényes előírások.

A kiküldetési irányelv ügyében szemben álló államok szociális dömpinggel, illetve protekcionizmussal vádolják egymást. A kiküldött munkavállalókra elvileg azonos szabályok vonatkoznának a munkabér és a munkafeltételek terén, mint a helyiekre, ami a bírálók szerint sok újonnan csatlakozó tagországot hátrányosan érintene.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2017. október 2.

A belföldi kiküldetés és a napidíj

A munkaviszony alanyai az esetek többségében a munkaszerződés megkötésekor megegyeznek a munkavégzés helyét illetően, ennek elmaradása esetén a munkavállaló legkésőbb a munkavállalói tájékoztató kézhezvétele alkalmával értesül arról, hol kell munkavégzési kötelezettségét teljesítenie. Az ettől való eltérést például a munkakör utazó jellege indokolhatja, ilyenkor a munkavállaló folyamatosan változtatja helyét, a munkáltató utasítása alapján mindig máshol végez munkát. A két eset közt kvázi átmenetet képez az úgynevezett kiküldetés intézménye, mely elrendelése esetén a munkavállaló átmenetileg szokásos munkahelyétől eltérő helyszínen vagy helyszíneken végez munkát.

2018. január 22.

EUB – Pihenőidő, avagy a Vaditrans-ügy

Vajon kizárja‑e az uniós szabályozás, hogy a járművezetők a rendszeres heti pihenőidőket a járműben töltsék? A belga államtanács által az Európai Bíróság (EUB) elé terjesztett Vaditrans BVBA kontra Belgische Staat-ügyben a vita tárgyát egy 2014-es királyi rendelet képezte, amely pénzbüntetést ír elő ama tehergépkocsi‑vezetőknek, akik a kötelező heti pihenőidőt a járművükben, és nem más környezetben töltik el.