Uniós bíróság: kártalanítás jár a sztrájk miatt törölt járatok utasainak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Unió Bírósága kedden kimondta, hogy a sztrájk a munkavállalók alapvető joga, a vállalat működésének „velejárója”, így előrelátható a társaság számára.

„Amennyiben egy légitársaság dolgozói béremelésre irányuló sztrájkot hirdetnek, az nem minősül olyan rendkívüli körülménynek, ami felmenthetné a légifuvarozót kártérítési kötelezettsége alól” – olvasható a luxemburgi testület sajtóközleményében.

Az ítélet hátterében a Scandinavian Airlines System (SAS) alkalmazásában álló pilóták 2019-ben tartott hétnapos sztrájkja állt. A SAS járatainak mintegy 70 százalékot kényszerült törölni, mivel nem tudott megállapodni a pilótákkal a 13 százalékkal magasabb fizetésemelésről. Egy utas 250 euróra vonatkozó kártérítési igényt nyújtott be, egy Malmö és Stockholm közötti járat törlése miatt, a társaság azonban ezt rendkívüli körülményekre hivatkozva visszautasította. A SAS úgy érvelt, hogy 117 millió eurót kéne kifizetniük, ha a kárpótlás az összes – mintegy 380 ezer – utast érintené. A légitársaság álláspontját a svéd bíróság is támogatta.

Az uniós bíróság szerint azonban a sztrájk, amennyiben a munkakörülmények javítása vagy béremelés elérése a célja, nem minősíthető rendkívüli körülménynek.

A testület kimondta, hogy a sztrájk a munkavállalók alapvető joga, a vállalat működésének „velejárója”, így előrelátható a társaság számára. „Ennélfogva lépéseket kell tenniük az utasokra gyakorolt negatív hatás enyhítése céljából” – szögezte le az ítélet.

A határozat vonatkozik azokra az EU-tagállamokban működő légitársaságra is, amelyek az unión kívül is működtetnek járatokat.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Így működik a közösségi finanszírozás

A fintech-forradalom egyik mérhető sikertörténete, hogy miként vált az adomány és előfizetés jellegű közösségi finanszírozás a hagyományos forrásgyűjtési módszerek – mint a klasszikus banki finanszírozás vagy a kockázati tőkebefektetések – alternatívájává. Ebből a gyors fejlődésből az is következik, hogy kevésbé egységes a kép a köztudatban a „crowdfunding” jelenségről. Hány formája van? Melyek esnek szabályozás alá? Kik a szereplők a folyamatban? Milyen jogszabályok vonatkoznak rá?  Hogyan adóznak? Sok-sok tisztázandó körülmény közül a fő kérdés mindenekelőtt azonban az, hogy megjelennek-e erre szakosodott szolgáltatók Magyarországon is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójából sok kérdésre választ kapunk.

2024. április 25.

NMHH: reklámriport miatt bírságolt a médiatanács

Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága