Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Teréz körúti robbantás ügyében a Központi Nyomozó Főügyészség élet elleni és közbiztonság elleni bűncselekmények miatt emelt vádat a Fővárosi Törvényszéken.
Keresztes Imre főügyész közleménye szerint az előzetes letartóztatásban lévő elkövetőt előre kitervelten, aljas indokból, több ember és hivatalos személy sérelmére, több ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés bűntettének kísérletével, robbanóanyaggal és robbantószerrel visszaélés bűntettével, valamint terrorcselekmény előkészületének bűntettével vádolják.
A vádirat lényege szerint tavaly szeptember 24-én este a vádlott a főváros VI. kerületében, a Teréz körúton robbanószerkezetet – és a rombolóhatás fokozása érdekében nagy mennyiségű szöget – tartalmazó táskát tett le a földre. Kivárta, míg a szokásos útvonalat bejáró egyenruhás rendőrök a táska közvetlen közelébe érnek, és a robbanószerkezetet a járőrpár megölésének szándékával, távirányítással működésbe hozta. A férfi célja az volt, hogy miután megölte a sértetteket, elvegye lőfegyvereiket.
A robbanás ereje alkalmas volt arra, hogy a járőröket megölje, más, a közelben tartózkodó emberek pedig akár életveszélyesen megsérüljenek.
[htmlbox BDT]
A két rendőr súlyos, életveszélyes, egy harmadik sértett pedig nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett – emlékeztettek.
A vádlott később a Belügyminisztériumnak (BM) elküldött e-mailben leírta a robbanószerkezet összetételét, elkészítésének lépéseit, és jelezte, hogy hamarosan konkrét követelésekkel áll elő. Azt tervezte, hogy a BM-et egymillió euró összegű készpénz kifizetésére kényszerítse azzal a fenyegetéssel, hogy ha nem teljesítik követélését, akkor újabb robbantásokat követ el.
Végül azonban – 2016. október 19-én – a TEK munkatársai elfogta a férfit.
Az ügyészség szerint a vádlottnak módjában állt volna folytatni, amit eltervezett, mivel a birtokában lévő robbanóanyagok és gyújtószerkezetek felhasználásával olyan szerkezet elkészítésére volt képes, amely több ember életének kioltására alkalmas.
(MTI)
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
