Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Változhatnak a jogállásra vonatkozó szabályok a közszférában a parlament honlapjára hétfőn kikerült törvényjavaslat szerint; a közszférába vetett bizalom erősítését célozzák a javaslat azon elemei, melyek szerint a közigazgatási szervnek nyomban tudomást kell szereznie arról, ha alkalmazottja ellen büntetőeljárás indult.
A kormány javaslatának indoklása szerint a foglalkoztatottat terhelő bejelentési kötelezettség már most levezethető a jelenlegi szolgálati jogviszonyt rendező szabályozásokból, ugyanakkor a módosítással egyértelművé válik e kötelezettség, valamint a nem teljesítéshez szankció is kapcsolódik, az ügyészségnek, nyomozó hatóságnak pedig jelzési kötelezettsége lesz.
További követelmény, hogy az állam csak olyan személlyel létesíthessen a közszférában jogviszonyt, aki ellen nem indult olyan bűncselekmény miatt büntetőeljárás, amely fokozottan megkérdőjelezheti az adott szervbe, munkakörbe vetett bizalmat.
A javaslat szerint a közalkalmazottaknak is kötelező lesz tájékoztatni munkáltatójukat arról, ha velük szemben közvádra üldözendő bűntett megalapozott gyanúját közölték. A módosítás tartalmazza a szükséges adatkezelési és átmeneti szabályokat.
A javaslat kimondja, hogy fegyelemsértés, ha a hivatásos állomány tagja megszegi azon tájékoztatási kötelezettségét, mely szerint a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárójának köteles írásban bejelenteni, ha vele szemben közvádra üldözendő bűntett megalapozott gyanúját közölték.
|
Titkos adatgyűjtés a büntetőeljárásban |
|---|
Kis László kötete a büntetőeljárás egy nagyon vékony, ám annál szerteágazóbb kérdésének, a titkos adatgyűjtésnek próbálja felfedni minden vonulatát. |
A büntető perrendtartás módosítása lehetővé teszi, hogy a büntetőeljárás megindítását a nyomozó hatóság a gyanúsított munkáltatójával közölje, ha kötelező munkáltatói intézkedés alkalmazásának van helye. Ha szükséges, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság a munkáltató személyének azonosítása érdekében megkeresi az adóhatóságot.
A javaslat szerint az új méltatlansági eljárás megindítására akkor lesz lehetősége a munkáltatónak, ha a kormánytisztviselő tájékoztatja arról, hogy ellene közvádra üldözendő bűntett miatt büntetőeljárás indult, és a megalapozott gyanú közlése is megtörtént.
A kormány javaslatának más elemei ugyanakkor a jelenlegi szabályokat tennék „rugalmasabbá” annak érdekében, hogy az államigazgatási szervek „gyorsabban alkalmazkodjanak a Kormány szervezetalakító döntéseihez, céljaihoz”, valamint, hogy „a kormányhivatalok integrációjával összefüggésben szükségessé váló munkajogi kérdésekre a kormánytisztviselőket érintő garanciákat szem előtt tartó, hatékony megoldás” szülessen.
A törvényjavaslat indoklása kitér arra, hogy azért is szükségesek a módosítások, mert jelenleg egyes rendelkezések indokolatlanul nehezítik „az államigazgatási szervek átszervezése esetén a humánerőforrás-gazdálkodási feladatok ellátását”. Továbbá eddig nem volt lehetőség a kormányhivatalok közötti kirendelésre, a törvényjavaslat azonban a kormányhivatali integrációval összefüggésben ezt a hiányosságot is pótolja.
A törvényjavaslat új jogintézményként vezeti be a kormányhivatalok közötti kirendelést. Ezzel lehetővé válik, hogy – szoros összefüggésben a kormányhivatalok és szakigazgatási szervek részleges és teljes integrációjával – a kormányhivatalok közötti megállapodása alapján bizonyos szakkérdéssel összefüggő hatósági feladat ellátására kirendelhető legyen a kormánytisztviselő. Ennek célja az eljárások gyorsítása. A javaslat parlamenti elfogadása esetén április 1-jén léphet életbe.
(Forrás: MTI)
