Változik a képviselőjelöltek mentelmi jogának szabályozása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A parlament kedden döntött az országgyűlési és az európai parlamenti (EP-) képviselőjelölteket megillető mentelmi jog szabályozásának módosításáról, így a jövőben nem jár mentelmi jog azoknak, akikkel szemben jelöltté válásuk előtt kényszerintézkedést rendeltek el, illetve vádat emeltek.

Fideszes és KDNP-s képviselők javaslatát 153 igen szavazattal, 26 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.

Az országgyűlési törvény ezentúl kimondja: ha a képviselőjelölt személyi szabadságot érintő, bíróság által – a jelöltté válás előtt – elrendelt kényszerintézkedés hatálya alatt áll, vagy vele szemben a képviselőjelöltté válást megelőzően vádat emeltek, akkor ezekben a büntetőeljárásokban nem illeti meg őt a mentelmi jog.

A kormánypártok lex Czeglédyként emlegették a javaslatot, amelyet azután nyújtottak be, hogy a DK képviselőjelöltként szerepeltette a bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással vádolt Czeglédy Csabát az EP-választási listáján, a Nemzeti Választási Bizottság pedig – mivel az ellenzéki pártok delegáltjai nem szavazták meg – a bíróság kezdeményezését visszautasítva nem függesztette fel Czeglédy mentelmi jogát.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2022. május 20.

Az EU felszólítást küldött az EU pénzügyi érdekeit érintő csalás elleni szabályozás miatt

Az Európai Unió Bizottsága több országnak – így például Magyarországon kívül Hollandiának, Észtországnak és Máltának is – felszólítást küldött az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló, 2017. július 5-i (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek meg nem felelő nemzeti szabályozás miatt – tudatta a Miniszterelnökség csütörtökön.