Változik a versenytörvény


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Benyújtották a parlamentnek a versenytörvény módosításának tervezetét. Új jogintézmény a speciális egyezségi eljárás, a tervezet ezen túl módosítja az iratbetekintés és az üzleti titokká minősítés szabályait is.


A versenytörvény módosítási tervezetét itt olvashatja el.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter a törvény módosítását azzal indokolja, hogy a tisztességtelen piaci magatartást és a verseny korlátozását szabályozó (verseny)törvényt legutóbb 2009-ben módosította átfogóan a parlament, azóta azonban változott a gazdaság, az uniós versenyjog és a bírói gyakorlat is. Mindezeket átvezetik most a törvényben.

Az indoklás kiemeli: az összefonódással – a kartellel – kapcsolatos szabályokat nem módosítja érdemben a javaslat. Nem található meg a szövegben a nemzetstratégiai cégekre vonatkozó külön szabály sem, amelyet képviselői önálló indítványként ez idő szerint tárgyal a parlament.

A Koszorús László, majd később – hozzá kapcsolódva – Bencsik János fideszes képviselők által jegyzett törvényjavaslat felhatalmazást adna a kormánynak arra, hogy az engedélyköteles összefonódást rendelettel közérdekből – így különösen a munkahelyek megőrzése, az adott ágazat nemzetközi versenyképességének megerősítése, az ellátás biztonsága érdekében – nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítse. Az ilyenné minősített összefonódáshoz nem kellene a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérni.

A kartellügyeket a javaslat úgy módosítaná, hogy megszünteti a mai helyzetet: ha egy cégfelvásárláshoz versenyhatósági engedély kell, akkor jelenleg már az engedély megadása előtt – saját kockázatra – végrehajtható a tranzakció. Így ha a hatóság nem adja meg az engedélyt, nehéz visszaállítani a korábbi állapotot. A módosított szabály szerint az engedély megadásáig az összefonódás nem hajtható végre, és az irányítási jog nem gyakorolható. Kivételesen azonban – egyedi kérelemre – a versenytanács engedélyezheti az irányítási jog gyakorlását a fúzió engedélyezése előtt. Ehhez azonban az kell, hogy ha a GVH megtiltja a fúziót, ezt a határozatot akkor is végre lehessen hajtani.

Jelenleg a versenyhatósági eljárásokban a közigazgatási eljárási törvény szerint kell eljárni, kivéve azokat az eseteket, amikor a speciális eljárási szabályokat maga a versenytörvény tartalmazza. A tervezet az iratbetekintés előírásait egészében átteszi a versenytörvénybe.

Új jogintézmény a speciális egyezségi eljárás. Ez akkor alkalmazható, ha a jogsértő elismeri a tettét, annak jogi megítélését és a bírságot, továbbá lemond a jogorvoslati jogáról. A versenyhatóság szempontjából előnyös a gyors lezárás, mert elmarad az évekig húzódó per, míg az ügyfél – engedékenysége következtében – 10 százalékkal csökkentett bírsággal kalkulálhat.

Az iratbetekintés szorosan kapcsolódik az üzleti titok köréhez. Jelenleg egy adat üzleti titokká nyilvánítását a hatóságtól kell kérni, ha viszont hozzájárul, akkor sérül az ellenfél joga. A tervezet szerint az adat gazdája nyilvánítja azt üzleti titokká, és mindaddig az marad, amíg az eljáró versenytanács – kérelemre – meg nem fosztja ettől a jellegétől. A probléma lényege az, hogy az üzleti titokká nyilvánítás sértheti az ellenfél jogorvoslati jogát, mivel nem ismeri az abban foglaltakat. Ha a versenytanács engedélyezi az ellenfélnek az üzleti titok megismerését, akkor is csak azután tekinthet be abba, ha jogerőssé válik az engedélyező határozat.

A tervezet szerint a reklámtörvényből a versenytörvénybe kerülnek át a megtévesztő és a tiltott összehasonlító reklámra vonatkozó szabályok. Az indoklás szerint a változás egyszerűbbé teszi a jogalkalmazást.

A versenyhatóság belső életét is több szabály módosítja.

A tervezet a végén több más törvényt is módosít, azzal a céllal, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) hozzájuthasson az eljárásához szükséges adatokhoz. Például a hírközlési törvény úgy módosul, hogy a szolgáltató köteles kiadni a GVH-nak – de csak meghatározott ügyekben – az eljárásban érintett előfizető személyes adatain túl az általa hívott előfizetők számait, a hívások időpontját, időtartamát, továbbá mobiltelefonnál a cellainformációkat és a telefon egyedi azonosítóját is.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.