Van kapcsolat a jogállamiság és a költségvetés között


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A következő uniós költségvetési keretről júliusban állapodtak meg a 27 ország vezetői. A zárónyilatkozat azonban kétértelműen fogalmazott a jogállamisági fék ügyében. Az Európai Tanács vezetője, Charles Michel szerint azonban mindenképpen lesz jogállamisági mechanizmus a következő költségvetésben. A belga politikus erről Brüsszelben beszélt az Euronewsnak adott interjúban.

„Van kapcsolat az uniós költségvetés, a helyreállítási alap pénzei és a jogállamiság között. Most az Európai Parlamenttel és a tagállamokkal együtt dolgozzuk majd ki azt, hogy ezt a döntést hogyan alkalmazzuk a gyakorlatban. Ez nem lesz könnyű, több értelmezés is van jelenleg. De biztos vagyok abban, hogy megoldást találunk majd” – mondta Charles Michel a Brüsszeli Gazdasági Fórumon.

Az uniós csúcs zárónyilatkozata azt tartalmazza, hogy fontos megvédeni az unió pénzügyi érdekeit. Ezek megszegésekor „az Európai Bizottság javasol majd intézkedéseket az Európai Tanács számára minősített többségi eljárással. Az Európai Tanács sürgősséggel visszatér az ügyre.”

Erre a bekezdésre utalva a magyar kormány álláspontja az, hogy a jogállamiság ügye le lett választva a költségvetésről. Hiszen ezt a passzust leginkább költségvetési visszaélésekre lehet alkalmazni, vagyis a jelenlegi formájában a demokrácia hiányára, például a sajtószabadság helyzetére nem adható büntetés. Viszont a zárónyilatkozat általánosságban megemlíti a jogállamiság fontosságát is, ezért széles teret ad az értelmezésnek.

európai unió jogrendszere

Egymásnak feszül az Európai Parlament és az Országgyűlés

Az Európai Parlament viszont ragaszkodik ahhoz, hogy a jogállamisági gondok esetén a kifizetéseket megtagadhassa az unió. Az ügy nem csak Magyarország, illetve Lengyelország esetében fontos, többen Bulgária esetében is alkalmaznák ezt a passzust, ahol tüntetők hónapok óta követelik a kormány lemondását korrupció gyanúja miatt.

„Kell lennie kapcsolatnak az európai költségvetéshez való hozzáférés és a jogállamisági normák és a korrupció elleni harc teljes körű alkalmazása között. Ezekkel gond van Bulgáriában is” – mondta Juan Fernando Lopez Aguilar, az Európai Parlament LIBE-bizottságának szocialista vezetője.

A Politico című brüsszeli lap nemrég arról írt, hogy a magyar Országgyűlés az egész uniós helyreállítási csomag elfogadását blokkolhatja, amíg a magyar kormány számára megfelelő jogállamisági alku nem születik. Az uniós mentőalapról szóló megállapodást ugyanis mind a 27 uniós tag törvényhozásának ratifikálnia kell.

(hu.euronews.com)




Kapcsolódó cikkek

2024. október 8.

Magyar jelentéstevő: romlik a jogállamiság Magyarországon

Romlik a jogállamiság helyzete Magyarországon Tineke Strik, az Európai Parlament új állandó magyar jelentéstevője szerint, aki kedden Strasbourgban a többi között a bírói függetlenség hiányát és a korrupció elharapózását vetette a magyar kormány szemére.

2024. október 8.

Az EUB új ítélete az árcsökkentés kommunikációjáról

Korábban tisztázatlan kérdésben adott iránymutatást az Európai Bíróság a fogyasztói árcsökkentés mértékének megjelölésére használható marketing megoldásokra vonatkozóan. A C-330/23 sz., Aldi Süd ügyben 2024. szeptember 26-án hozott kimondta: az árcsökkentés mértékének feltüntetésekor az előző 30 napban alkalmazott legalacsonyabb ár a viszonyítási pont, egyéb, annál magasabb árak nem jeleníthetőek meg az árcsökkentés mértékének hivatkozási alapjaként, derül ki Csépai Balázs, a DLA Piper Posztl, Nemescsói, Györfi-Tóth és Társai Ügyvédi Irodával együttműködésben álló önálló ügyvéd által készített összefoglalóból.

2024. október 8.

Vége a közösségi oldalak önkényének?

Az online platformok használata során – ideértve különösen a különböző közösségi és tartalommegosztó oldalakat – a felhasználók gyakran szembesülhettek azzal, hogy egy-egy bejegyzésük, hozzászólásuk, de akár a profiljuk is anélkül került korlátozásra vagy törlésre, hogy az érintett szolgáltató ezirányú döntését indokolta volna. A szolgáltatók – egységes jogi szabályrendszer hiányában – ilyen esetekben legfeljebb annyit tettek, hogy döntésük indokolásaként általános jelleggel hívták fel felhasználási feltételeik megsértését. Ez már Magyarországon is megváltozhat az Online Platform Vitarendező Tanács létrehozása következtében? De hogy mi is ez a lehetőség, azt dr. Hegedűs Eszter, a Jaczkovics Ügyvédi Iroda szakértője foglalta össze.