Vang Ji: Kína az emberi jogokat illetően megőrizte saját jellegzetességeit


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Vang Ji kínai külügyminiszter a Kína „befeketítését célzó álhírek” tisztázását reméli Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa hatnapos, Kínában tett látogatásától.

A kínai külügyminisztérium hivatalos internetes oldalán kedden közzétett közlemény szerint Vang hétfőn a dél-kínai Kantonban (Kuangcsou) fogadta Bachelet-t. Az ENSZ emberi jogi főbiztosa hétfőn érkezett Kínába, ahol hatnapos látogatást tesz, a többi közt felkeresve az északnyugat-kínai Hszincsiangot, ahol a vádak szerint a kínai hatóságok súlyos emberi jogi sérelmeket követnek el az ott élő ujgurokkal és egyéb, zömében muszlim vallású kisebbségi nemzetiségekkel szemben.
A kínai külügyi tárca vezetője szerint a látogatás lehetőséget teremt a valós helyzet tisztázására.

Kifejtette: egyes országok és Kína-ellenes erők a nemzetközi színtéren önkényesen terjesztenek álhíreket Kínáról, és mindenféle ok nélkül támadják és mocskolják Kínát. Vang szerint ezeknek a feleknek a célja, hogy az emberi jogok kérdését felhasználva sarokba szorítsák Kínát, és nyomást gyakoroljanak a kínai vezetésre. „Kína az emberi jogok fejlesztésének gyakorlatában megőrizte saját jellegzetességeit, amelyek kiemelkedő hagyományos kultúrájában gyökereznek, és a világ fejlett ideológiáira épülnek” – fogalmazott a kínai külügyminiszter. Hozzátette: ez a gyakorlat képes kiállni a történelem próbáját. Vang reményét fejezte ki, hogy a látogatás révén lehetőség nyílik a valós helyzet bemutatására és a szóbeszédek tisztázására, valamint az együttműködés előmozdítására. A közleményben nem tettek említést Hszincsiangról.

Vang Ven-pin, a kínai külügyminisztérium szóvivője hétfői sajtótájékoztatóján elmondta: Bachelet látogatását „zárt rendszerben” szervezik meg a koronavírus-járvánnyal járó kockázatok kiküszöbölése érdekében, és a főbiztost látogatása során nem kísérik majd a sajtó képviselői. A februárban Pekingben megrendezett téli olimpiai játékok esetében is ezt a megoldást alkalmazták, szigorúan elkülönítve a lakosságot az olimpiai résztvevőktől és szervezőktől. Bachelet személyében 17 év óta először utazik Kínába az ENSZ emberi jogi főbiztosa. Bár a látogatásról a felek már legalább 2019 óta egyeztetnek, Kínát utoljára 2005-ben, a tisztséget akkor betöltő Louise Arbour látogatta meg.

Az ENSZ 2018-ban azzal vádolta meg Kínát, hogy mintegy egymillió ujgurt zárt akarata ellenére politikai „átnevelő táborokba”. Peking tagadta a táborok létezését, és azt állítja, hogy önkéntes alapú, bentlakásos szakképző központokat működtettek Hszincsiangban a vallási radikalizmus és a terrorizmus visszaszorítását célzó intézkedések részeként. A hszincsiangi kormányzat pedig 2019-ben közölte, hogy a központokban „tanulók” mindannyian befejezték „képzésüket”. Az átnevelőtáborok mellett a legsúlyosabbak között a kisebbségi nemzetiségekhez tartozó családok szétszakításáról, és kényszermunkáról szóló vádak is felmerültek a Hszincsiangban alkalmazott intézkedések kapcsán. A kínai fél minden ilyen vádat tagad.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2021. január 5.

Halálbüntetést ítélt a bíróság Kínában korrupcióért

Halálbüntetésre ítélte az észak-kínai Tiencsin egyik középfokú bírósága kedden a Huarong kínai állami vagyonkezelő vállalat korábbi vezetőjét korrupció miatt – jelentette a Hszinhua kínai állami hírügynökség.