Versenykorlátózó-e a bankközi jutalékokról szóló megállapodás

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. március 9.
Rovat:

A GVH szerint a bankok és a kártyakibocsátó társaságok még a ’90-es években megállapodtak az egymás között alkalmazott bankközi jutalék mértékéről, amellyel versenykorlátozást valósítottak meg. A Kúria szerint azonban az EUB gyakorlatából nem állapítható meg egyértelműen a megállapodás versenykorlátozó jellege, ezért előzetes döntéshozatalt kezdeményezett.


Az 1990-es évek közepén a felperesi bankkártya kibocsátó társaságok szabályzataikkal lehetővé tették, hogy a kártyáikat kibocsátó és elfogadó bankok közösen meghatározzák a kibocsátó és elfogadó bankok közötti belföldi bankközi jutalékok (interchange fee) mértékét. Ennek nyomán hét bank, melyeknek többsége mindkét kártyatársaság rendszeréhez csatlakozott és melyek a kártyakibocsátói és elfogadói piac nagy részét lefedték, több tárgyalást követően, 1996. augusztus 28-án fogadták el azt a megállapodást, melyben egységesen szabályozták a két kártyatársaság – különböző tranzakciókhoz kapcsolódó díjainak mértékét. Ehhez a megállapodáshoz idővel a bankkártya-kibocsátói és – elfogadói piacokra belépő további bankok is csatlakoztak.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a 2009-ben kelt határozatával megállapította, hogy a megállapodásban részt vett 22 bank, továbbá a két kártyatársaság, azáltal, hogy mindkét nemzetközi kártyatársaság kártyáira és minden bankra egységesen alkalmazandó bankközi jutalék mértéket és struktúrát határoztak meg, illetve ilyen megállapodáshoz szabályzataikkal keretet biztosítottak és azt támogatták, versenykorlátozó, a tilalom alól nem mentesülő megállapodásokat kötöttek. A GVH határozatában a megállapodást eredetileg létrehozó hét bankot és a két kártyatársaságot különböző mértékű bírságokkal sújtotta, összesen 1.922.000.000 Ft értékben. A GVH határozattal szemben a két kártyatársaság és hat bírsággal sújtott bank nyújtott be keresetet. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a felperesek kereseteit elutasította. A felperesek fellebbezéssel éltek az ítélettel szemben. A Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság a II. rendű felperes vonatkozásában – jogutódlással összefüggő eljárási okból – a GVH határozatát megváltoztatta és az eljárást megszüntette, míg a többi fellebbező felperes vonatkozásában a GVH határozatát hatályon kívül helyezte, és a GVH-t új eljárás lefolytatására kötelezte.

Az alperes felülvizsgálati kérelme nyomán a Kúria megállapította, hogy az ügyben az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezése szükséges, mivel a vonatkozó európai bírósági joggyakorlat alapján nem egyértelmű, hogy egy magatartás vonatkozásában megállapítható-e, hogy az egyszerre célja és hatása szerint is versenykorlátozó. Az ügy tárgya szerinti a megállapodás esetében pedig külön kérdéses, hogy az célja szerint versenykorlátozónak tekinthető-e, mivel az Európai Bizottság és az Európai Unió Bírósága hasonló megállapodások esetében kizárólag hatás alapon állapított meg versenykorlátozást. Külön kérdésként merül fel az ügyben, hogy a két kártyatársaság, akik a megállapodás megkötésében közvetlenül nem vettek részt, felelőssége azonosan minősül-e a bankokéval, vagy, ha a megállapodásnak nem is voltak részesei, de megállapodással összehangolták magatartásukat.
A Kúria az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezte és annak befejezéséig a felülvizsgálati eljárást felfüggesztette.

[htmlbox eu_jog_alkalmazasa]

Kapcsolódó cikkek:


Négy és fél év gyilkossági kísérlet miatt
2018. szeptember 26.

Jogerősen négy és fél év börtönbüntetéssel sújtott a Szegedi Ítélőtábla szerdán egy szentesi nőt, aki megpróbálta megölni idős, magatehetetlen élettársát.

Perindítási viszontagságok
2018. szeptember 26.

Perindítási viszontagságok

Idén január óta nehezebb Magyarországon pereskedni, mint valaha is volt. Szakmai pontatlanságokra vagy formai hibára való hivatkozással a bíróságok számolatlanul dobják vissza még a legtapasztaltabb ügyvédek keresetleveleit is.

Kúriai munkacsoport: sikeres a reintegrációs őrizet
2018. szeptember 26.

Sikeresnek tartja a reintegrációs őrizetet a Kúria joggyakorlat-elemző munkacsoportja, amely szerint mivel a jogintézmény lényege a munkavégzés lehetőségének biztosítása, az elítéltet nem lehet elzárni ettől a lehetőségtől, még például a váltott műszakú munka esetében sem.

Állatkínzásért ítéltek el két férfit
2018. szeptember 26.

Állatkínzásért ítélt el a Sátoraljaújhelyi Járásbíróság két román állampolgárt, aki két teherautóba 142 malacot zsúfolt be - közölte a Miskolci Törvényszék szóvivője.

Egyszerűsítik és elektronizálják a közigazgatási ügyintézést
2018. szeptember 25.

A közigazgatási rendszer fejlesztésével gyorsabb, egyszerűbb, egységes és jó minőségű ügyfélkiszolgálás valósulhat meg; a következő évben 700 ügytípus egyszerűsödik vagy szűnik meg - közölte a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára kedden Zalaegerszegen.