Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az EP hétfőn fogadta el az szerzői jogi irányelv, amely a GPDR hatálybalépése óta a legnagyobb változást hozza majd az internet világában.
Vajon hogyan változik az internet az új szabályozás hatására?
Az irányelv továbbra is lehetővé teszi a felhasználóknak, hogy tartalmakat töltsenek fel, de egyben a szolgáltatók kötelezettségévé teszi, hogy sokkal hatékonyabban, automatikusan távolítsák el a jogsértő tartalmakat.
A Facebook és a YouTube már most is törli az oldalaikra feltöltött olyan videókat és zenéket, amelyek szerzői jogvédelem alatt állnak. Ezenkívül a YouTube automatikusan elemzi is a felöltött tartalmakat és összehasonlítja a tartalomtulajdonosok által szerkesztett adatbázissal, amellyel a YouTube lehetőséget biztosít az eredeti szerző számára, hogy letiltsa a tartalmat, pénzt kérjen a felhasználásért, vagy egyszerűen csak kövesse azt. Az új szabályozás szerint a szolgáltatók sokkal komolyabb felelősséggel tartoznak majd az oldalaikra felöltött tartalmakért, akkor is, ha azokat a nyilvános elérhetővé tétel előtt automatikusan megvizsgálták.
A nagy techcégek szerint az elfogadott szabályozás szinte végrehajthatatlan és a szerzők már most is megfelelő kompenzációt kapnak műveik felhasználásáért. A YouTube pedig azzal fenyegetett, hogy az európai felhasználók részére nem teszi elérhetővé a videókat.
Sokan ellenérzésüket fejezték ki az új irányelvvel kapcsolatban, mert álláspontjuk szerint az új irányelv korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát az interneten, mivel csak úgy lehet megfelelni a jogi szabályozásnak, ha minden olyan felhasználók által létrehozott tartalmat letiltanak, amely egy szerzői jogilag védett műre hivatkozik, ezzel pedig lehetetlenné válik a kritikák, remixek, vagy az idézetek közzététele.
Mások szerint az új szabályozás csak megerősíti a nagy techcégeket, mivel csak nekik lesz megfelelő erőforrásuk az irányelvnek való megfeleléshez.
A Mozilla böngészőt fejlesztő cég szerint az EU egy tollvonással megszüntette a fejlesztők által lehetővé tett online tartalomszerkesztést és megosztást és visszaadta az internet feletti hatalmat a nagy amerikai techcégeknek, filmstúdióknak és lemezkiadóknak.
Az irányelv 11. és 13. cikke sokak szerint ellentmond egymásnak, mivel a 11. cikk ugyan támogatja az online újságírást, ugyanakkor a 13. cikk sokkal szigorúbb szabályokat állít fel az oldalak üzemeltetői számára a hírek közzétételével és megosztásával kapcsolatban.
A kiadók szerint sokkal bonyolultabbá vált a minőségi újságírás finanszírozása, ezért a techcégeknek, akik hasznot húznak a hírek megosztásából részt kellene vállalniuk a finanszírozásból is.
Az irányelv új kötelezettségként vezeti be az információszolgáltatók részére, hogy biztosítsák a hírek megosztásához való jogot. A cikkekben továbbra is lehetőség lesz a Google News és Facebook like pluginok alkalmazására, illetve a Wikipédia és az ahhoz hasonló nem kereskedelmi enciklopédiák is kivételt képeznek az irányelv alól.
Az Európai Hírügynökségek Szövetségének elnöke szerint: „Az, hogy a hírügynökségek bekerültek az irányelv szövegébe egyfajta elismerése az általunk végezett minőségi munkának és a hírügynökségek által végzett újságírás fontosságának, illetve az irányelv biztosítja az európai média egészének megvédését és elismeri, hogy a hírügynökségek a minőségi tartalmak fő előállítói Európában.”
Az irányelvet sokan úgy értelmezték, hogy a meme-ket is be fogják tiltani, mivel minden szerzői jogilag védett tartalom feltöltéséhez a szerző engedélye kell, illetve, hogy a meme-k leginkább TV és mozifilm jeleneteken alapulnak.
Az irányelv tervezetét idén év elején úgy módosították, hogy az ilyen tartalmak idézési, kritikai, recenziós, karikatúra, paródia és utánzási célú felhasználását lehetővé tették. A nagy techcégek szerint viszont a módosítás nem jelent megoldást, mert nincs olyan szoftver, amely emberi beavatkozás nélkül meg tudná állapítani, hogy egy feltöltött tartalom paródia-e vagy jogsértő.
Az Európai Tanács várhatóan májusban vagy júniusban fogja elfogadni a végleges tervezetet, innentől kezdve a tagállamoknak két évük lesz az eu-s szabályozás átültetésére.
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
