Saját választási törvényt fogadott el a boszniai Szerb Köztársaság
Saját, a szövetségitől független választási törvényt fogadott el a boszniai Szerb Köztársaság parlamentje az éjszaka folyamán. A lépést számos nemzetközi bírálat érte pénteken.
Visszavonták az uniós jogot sértő civiltörvényt, megszavazták az újat
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Kedden megszavazta a magyar parlament az új civiltörvényt, ezzel hatályon kívül helyezte a 2017-es korábbi civiltörvényt, amit tavaly nyáron az uniós joggal összeegyeztethetetlennek nyilvánított az Európai Unió Bírósága. 19 civil szervezet közös nyilatkozatban fejezte ki aggodalmát az új törvénnyel szemben.
Kedden 136 igen, 28 nem, 30 tartózkodó szavazattal a magyar parlament elfogadta az új civiltörvényt. Ezzel hatályát vesztette a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény. Az új szabályok szerint a 20 millió forintos mérlegfőösszeget elérő egyesületekről és alapítványokról évente jelentést készít majd az Állami Számvevőszék.
Az Európai Unió Bírósága tavaly júniusban mondta ki, hogy a civil szervezetek átláthatóságáról szóló 2017-es magyar törvény sérti az uniós jogot és az EU Alapjogi Chartáját, mert a tőke szabad mozgását és az egyesülési jogot is diszkriminatív módon korlátozza. A luxemburgi testület szerint törvényben meghatározott megkülönböztető előírásokkal a civil szervezetek egy részét megbélyegezték, és bizalmatlanságot igyekeztek kelteni velük szemben.
A bíróság ítélete kötelező érvényű és a lehető leggyorsabban végre kell hajtani, ám ezt a kormánypárti többségű parlament csaknem egy évig nem tette meg, annak ellenére, hogy az Európai Bizottság többször is figyelmeztette erre. Ha nem hajtották volna végre az ítéletet, a bíróság pénzbüntetést szabhatott volna ki Magyarországra.
Civil aggályok az új szabályozással szemben
„Ez egyáltalán nem következett az Európai Bíróság ítéletéből, hogy ezt meg kellett tennie, de valamiért a kormány nem képes ezt a dolgot elengedni és ezért fontosnak tartja, hogy ellenőrzése alá hajtsa azokat a szervezeteket, amelyek szerinte a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végeznek” – mondta az új törvényről Szabó Máté, a TASZ szakmai elnöke az Euronewsnak.
„A politikai tevékenység nem lehet egy bújtatott vagy netán külföldi államok részéről motivált döntés a belföldi választói akarattól eltérő irányba befolyásoló tevékenység. Vagy ha az is, akkor látni kell, hogy honnan jön, kinek az érdekében szólalnak fel” – fogalmazott Völner Pál államtitkár a hétfői parlamenti vitán.
A kedden elfogadott javaslat áprilisi benyújtása után 19 civil szervezet közös közleményben adott aggodalmának hangot az új szabályozás miatt. Bár hangsúlyozzák, hogy a 2017-es civiltörvény „eltörlése fontos lépés a civil szervezetek számára, hiszen közel 4 év fölösleges és káros megbélyegzésének vet véget”. Viszont az új szabályozás több pontja aggályokat szül, például az Állami Számvevőszék vizsgálata, ami körülbelül négyezer egyesületet és alapítványt érint majd, kivéve a vallási, a nemzetiségi és a sportegyesületeket.
A civilek tartanak attól, hogy az Állami Számvevőszék nem lesz elfogulatlan. Az intézmény a Jobbik szerint is alkalmatlan a feladatra.
„Az Alaptörvény rendelkezéséből is az derült ki, hogy az állami pénzek felügyeletére hivatott az Állami Számvevőszék, illetve van még egy nagyon nagy probléma, ami az ellenzéki pártok bírságolásánál napvilágra került, hogy az Állami Számvevőszék megállapításai ellen nem lehet jogorvoslattal fordulni, ami véleményünk szerint alaptörvény-ellenes” – mondta Gyüre Csaba, a Jobbik országgyűlési képviselője a hétfői parlamenti vitán.
Az új törvény 2021. július 1-jén lép hatályba.