Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) vizsgálatot indít a tranzitzónákban történt adatgyűjtések ügyében – közölte a hatóság elnöke.
Péterfalvi Attila elmondta, Genfben épp egy emberi jogi tanácskozáson vett részt, amikor olvasta a Magyar Időkben megjelent hírt, miszerint adatgyűjtést folytattak a migránsok körében.
Mint kifejtette: az adatvédelmi hatóság felel a schengeni adatkezelések ellenőrzéséért. Ez nem csak nemzeti, hanem uniós kötelezettségük is – tette hozzá.
[htmlbox Polgári_jog_folyóirat]A tranzitzóna Magyarország területén van, így az ottani adatkezelésekre is vonatkozik az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény – ismertette a hatóság elnöke, hozzátéve: a NAIH nyilvántartásában nem szerepel ez az adatgyűjtés. Ezért a hatóság felkeresi az érintett szervezetet: igaz-e, hogy a menekültekről adatbázist vezetnek. Minden részletkérdést tisztázni kell – szögezte le Péterfalvi Attila sorolva: kiket érint az adatgyűjtés, erről milyen adatbázist vezetnek; mi az adatkezelés jogalapja, célja; s továbbítják-e az adatokat valahova.
Mindezeknek szerepelnie kellene a NAIH adatvédelmi nyilvántartásában, de abban nem találták nyomát – jegyezte meg a hatóság elnöke, hozzátéve: ezt az ügyet ki kell vizsgálni.
Kedden a Fidesz felszólította a hatóságokat, hogy minden részletében vizsgálják ki a „Soros-szervezetek” Magyarország ellen irányuló tevékenységét. A párt kommunikációs igazgatója, Hidvéghi Balázs beszélt arról, a Migration Aid egyik vezetője Siewert András beismerte, hogy illegális adatgyűjtést folytattak a határzónában, a migránsok körében. Azt is elismerte, hogy Soros György kizárólag pénzügyi és politikai érdekből támadja Magyarországot – fogalmazott Hidvéghi Balázs.
(MTI)
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
