Vörösiszap ügy: változó tényállás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Veszprémi Törvényszéken 12.B.39/2012. számon folyó ún. „vörösiszap” büntetőügy az ügyészi végindítvány ismertetésével folytatódott augusztusban.


 Az ügyész a tényállást a vádlottak többségénél lényeges pontokon megváltoztatta, így pl. a büntetőjogi felelősség alapjául szolgáló szabályszegések egy részét már nem rótta fel, ugyanakkor olyan kötelezettségek megszegését írta a vádlottak többségének terhére, amelyek az eredeti vádban nem szerepeltek, így értelemszerűen (mivel a bírósági eljárás kereteit az ügyészi vád szabja meg) ezekre nézve eleddig bizonyítás sem folyt.

Új értesítő szolgáltatás az Ügyvédvilág portálon

Díjmentes értesítő rendszerünk
segítségével gyorsan és egyszerűen tájékozódhat
az Önt érdeklő friss cikkekről

A törvényszék az eredeti vád megítéléséhez szükséges bizonyítást maradéktalanul teljesítette, azonban az immár 3 éve folyó bírói szak végén módosított, illetve kiterjesztett vádra figyelemmel szükségessé vált a vádlottak újbóli kihallgatása, esetlegesen további bizonyítás lefolytatása, amit az eredeti vád keretei korábban nem tettek lehetővé. Alapvetően változott a vád a gátszakadás fő okát illetően is.

A büntetőeljárás rendjét szabályozó törvény kötelező rendelkezése, hogy a tárgyalást kérelemre legalább 8 napra el kell napolni, ha az ügyész kiterjeszti a vádat. Mivel a módosult vádra történő felkészülési időre a vádlottak és védőik is igényt tartottak, a bíróság a tárgyalást elnapolta, az 2015. szeptember 8-án a vádlottak kihallgatásával folytatódik, majd dönt a bíróság a kiterjesztett váddal kapcsolatos bizonyítási indítványok sorsáról; ezt követően a törvényszék október 30-ig minden héten 3, illetve 4 napot tárgyal.

(Forrás: OBH hírlevél)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 8.

Magyar jelentéstevő: romlik a jogállamiság Magyarországon

Romlik a jogállamiság helyzete Magyarországon Tineke Strik, az Európai Parlament új állandó magyar jelentéstevője szerint, aki kedden Strasbourgban a többi között a bírói függetlenség hiányát és a korrupció elharapózását vetette a magyar kormány szemére.

2024. október 8.

Az EUB új ítélete az árcsökkentés kommunikációjáról

Korábban tisztázatlan kérdésben adott iránymutatást az Európai Bíróság a fogyasztói árcsökkentés mértékének megjelölésére használható marketing megoldásokra vonatkozóan. A C-330/23 sz., Aldi Süd ügyben 2024. szeptember 26-án hozott kimondta: az árcsökkentés mértékének feltüntetésekor az előző 30 napban alkalmazott legalacsonyabb ár a viszonyítási pont, egyéb, annál magasabb árak nem jeleníthetőek meg az árcsökkentés mértékének hivatkozási alapjaként, derül ki Csépai Balázs, a DLA Piper Posztl, Nemescsói, Györfi-Tóth és Társai Ügyvédi Irodával együttműködésben álló önálló ügyvéd által készített összefoglalóból.

2024. október 8.

Vége a közösségi oldalak önkényének?

Az online platformok használata során – ideértve különösen a különböző közösségi és tartalommegosztó oldalakat – a felhasználók gyakran szembesülhettek azzal, hogy egy-egy bejegyzésük, hozzászólásuk, de akár a profiljuk is anélkül került korlátozásra vagy törlésre, hogy az érintett szolgáltató ezirányú döntését indokolta volna. A szolgáltatók – egységes jogi szabályrendszer hiányában – ilyen esetekben legfeljebb annyit tettek, hogy döntésük indokolásaként általános jelleggel hívták fel felhasználási feltételeik megsértését. Ez már Magyarországon is megváltozhat az Online Platform Vitarendező Tanács létrehozása következtében? De hogy mi is ez a lehetőség, azt dr. Hegedűs Eszter, a Jaczkovics Ügyvédi Iroda szakértője foglalta össze.