Az online sportfogadás és a jog viszonya
Az online sportfogadás és a jog sokrétű kapcsolatát is megvitatták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság klubbeszélgetésén.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Ártatlannak vallotta magát a vörösiszapper elsőrendű vádlottja hétfőn a megismételt elsőfokú eljárás első tárgyalási napján tartott meghallgatásán. Az ügyet a Győri Törvényszék tárgyalja a Veszprémi Törvényszéken.
Bakonyi Zoltán, a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. egykori vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy semmilyen formában nem ismeri el büntetőjogi felelősségét a vörösiszapperben, teljesen ártatlannak tartja magát.
A volt vezérigazgató kifejezte részvétét az ügy sértettjeinek. „Ha bármit tehettünk volna a tragédia megakadályozásáért, megtettük volna” – mondta.
Véleménye szerint korábban a Veszprémi Törvényszéken, amely az előző eljárásban első fokon felmentette az ügy vádlottjait, „teljes körű és részletes tényfeltárás történt”.
A vádpontokat felolvasva azt hangsúlyozta, hogy ezek egyes elemei „mára túlhaladottak”, azaz szakértői bizonyítás támasztja alá, hogy nem állják meg a helyüket. Példaként említette a lakosság tájékoztatásának hiányát tartalmazó vádpontot, valamint a veszélyes hulladékkezelés vádját, amelyet – közölte – korábban kirendelt szakértők cáfoltak meg.
Bakonyi Zoltán kitért arra, hogy a Mal Zrt. tízes tározója, amely a tragédia során tönkrement, csupán egy elem az 50 ezer közül, amely a Mal Zrt. telephelyén működik. Hozzátette, hogy ennyi berendezést folyamatosan megfigyelni és felkészülni a meghibásodásukra nem lehetséges.
Közölte: olyan ismereteket kérnek számon a vádlottakon, amelyekkel kapcsolatban a szakemberek is eltérő véleményen vannak, még most, évekkel a tragédia bekövetkezte után is. Példaként említette a baleset kiváltó okát.
A Mal Zrt. gyártási technológiáját, működését ismertetve Bakonyi Zoltán hangsúlyozta, hogy a gyár területén „hatalmas berendezések működnek”, amelyekben a dolgozók gondosságának és szakértelmének köszönhetően nem történt baleset.
[htmlbox BDT]
Hozzátette: a diszpécseri informatikai rendszer nem lett volna alkalmassá tehető a katasztrófa előrejelzésére, hiszen a számtalan beérkező jelzés között nehezen lehetett volna megkülönböztetni egy olyan balesetre utaló jelet, amelynek a bekövetkeztére senki sem számított.
Kitért arra is, hogy megítélése szerint a vezetők az egyetlen helyes döntést hozták a baleset után, amikor azonnal leállították a gyárat.
Az előző eljárásban az első fokon eljáró Veszprémi Törvényszék 2016. január 28-án bűncselekmény hiányában a per mind a tizenöt vádlottját felmentette a halált okozó gondatlan közveszélyokozás, gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, valamint hulladékgazdálkodás rendjének megsértése vádja alól. A törvényszék szerint a katasztrófa oka „altalaj eredetű stabilitásvesztés” volt, ami miatt a töltés tönkrement.
A másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla azonban idén február 6-án hatályon kívül helyezte a Veszprémi Törvényszék határozatát és új eljárás lefolytatására kötelezte az első fokot. Indoklása szerint az elsőfokú bíróság több eljárási szabályt megsértett, ítélete alkalmatlan a felülbírálatra, ezért van szükség megismételt eljárásra.
A Győri Ítélőtábla idén márciusban közölte, hogy a Győri Törvényszék folytatja le a megismételt elsőfokú eljárást. A Veszprémi Törvényszék elnöke jelezte ugyanis, hogy nincs olyan bírája, aki jogosult lenne eljárni az ügyben és nincs kizárva a megismételt eljárásból.
A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház pedig lakhatatlanná vált. Az ügyben tizenöt ember – köztük a cég egykori vezetői és több alkalmazottja – ellen emeltek vádat halált okozó gondatlan közveszélyokozás, gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, valamint a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt.
A vörösiszapper megismételt elsőfokú tárgyalása az elsőrendű vádlott meghallgatásával kedden és szerdán folytatódik a Veszprémi Törvényszéken.
(MTI)
Az online sportfogadás és a jog sokrétű kapcsolatát is megvitatták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság klubbeszélgetésén.
A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.
2025 februárjától változik a Közös Végrehajtási Szabályzat 17. és 18. cikke – hívja fel a figyelmet honlapján a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!