Vörösiszapper: mindenkit felmentettek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Felmentették a vörösiszapper mind a tizenöt vádlottját első fokon.


Bűncselekmény hiányában felmentette a vörösiszapper mind a tizenöt vádlottját első fokon a Veszprémi Törvényszék csütörtökön.

A bíróság a vádlottakat a halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége, a gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, továbbá a hulladékgazdálkodás rendjének megsértésének vádja alól is felmentette. A törvényszék szerint a 2010. október 4-én bekövetkezett katasztrófa oka „altalaj eredetű stabilitásvesztés” volt, ami miatt a töltés tönkrement. 

Szabó Györgyi, a büntetőtanács elnöke az ítélet indoklásában azt hangsúlyozta, hogy a perben a Mal Zrt. „nem ül a vádlottak padján”. A cég ellen indított polgári, közigazgatási és egyéb ügyek nem azonosak a büntetőeljárásban vizsgált objektív felelősséggel. A törvényszék személyek büntetőjogi felelősségét vizsgálta, így született meg a felmentő ítélet – hangsúlyozta. 

A katasztrófát okozó 10-es számú kazetta körüli közveszélyokozás a kazetta létesítését célzó „első kapavágással” kezdődött, amikor alapozás nélkül kezdték el kialakítani, majd 1998 decemberében, amikor megkezdték a betöltését. Ellentmondásos a kazetta és a hozzá tartozó egyéb építmények létesítésével kapcsolatos engedélyek kiadása is, hiszen nem volt egyértelmű, hogy melyik hatóság hatáskörébe tartozott – közölte Szabó Györgyi.

A szakértők a tervezés körében felmerült hibaként értékelték az altalaj tönkremenetelét, azt állapították meg, hogy nem történt alapozás az építés során. A szakértői csoport szerint a kazetta a kezdetek kezdetétől halálra volt ítélve, úgy fogalmaztak, hogy „ketyegő bombán ültek”, a katasztrófa bekövetkezte csak idő kérdése volt ilyen altalajjellemzők, tervezés és az építés során történt hiányosságok miatt – ismertette a bíró. 
 

Nem volt megfelelő a monitoringrendszer sem, de a szakértők véleménye szerint ha az lett volna, akkor sem akadályozta volna meg a katasztrófát – közölte. Hozzáfűzte: bár az addigi élettartama alatt a legnagyobb terhet a tragédia bekövetkeztekor hordta a kazetta, nem volt benne az engedélyezettnél több anyag.

A büntetőtanács elnöke az indoklás további részében arról is beszélt, a vádlottak tevékenysége nem idézhette elő a katasztrófát, hiszen annak idején, a megrepedt 10-es kazetta létesítésekor nem dolgoztak még a Mal Zrt-nél.

Kifejtette, egyetlen terv sem számolt azzal, hogy a gátszakadás nemcsak természeti okból és szándékos cselekedet hatására valósulhat meg, mulasztás, hogy nem voltak védelmi rendszerek, szabályozási intézkedések, védművek a területen. Hozzátette: a törvényszék megállapítása szerint azonban a vádlottaknak nem róható fel, hogy e mulasztásokat nem ismerték fel, hiszen ez az ezzel foglalkozó szakértők feladata lett volna.

Kiemelte: a 10-es kazetta karbantartását 2010 nyarán elvégezték, így annak elmulasztása a vádlottak terhére nem róható fel.

A bíróság azt állapította meg, hogy a gyár leállítása a katasztrófa után szükséges volt, az elsődleges kárelhárítás pedig elvárható időn belül megkezdődött – mondta Szabó Györgyi. 

A bíró felidézte, a per elsőrendű vádlottja 2010. október 5-én úgy fogalmazott a sajtónak tett nyilatkozatában, hogy a vörösiszap nem jelent veszélyt a környezetre. Hozzátette: ez a kijelentés visszatetszést kelthet, de a katasztrófa következményeinek elhárítása szempontjából nincs jelentősége. 

Összességében elmondható, hogy a bíróság által megállapított szabályszegések és a katasztrófa bekövetkezte között nincs ok-okozati összefüggés – hangsúlyozta a büntetőtanács elnöke.

Az ítélet indoklását követően Fejes Péter ügyész fellebbezést jelentett be minden vádlott esetében, a vádlottak és védőik pedig tudomásul vették az ítéletet. Az ügyben másodfokon a Győri Ítélőtábla jár el.
    Az ítélet indokolása előtti percekben Kepli Lajos országgyűlési képviselő, a katasztrófa körülményeinek vizsgálatára létrehozott korábbi parlamenti bizottság jobbikos elnöke „Ennyit ér tíz ember élete” feliratú táblát mutatott fel a tárgyalóteremben. Miután bírói felszólításra nem hagyta el a termet, a biztonsági őr kísérte ki.

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia

2016. május 11-12. között kerül megrendezés a II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia, melynek fő témái között az új Ptk. gyakorlata, valamint az új polgári perrendtartás szerepel.

Előjelentkezési akciónk keretében 2015. december 31-ig 149 990 Ft (+ áfa) helyett 128 990 Ft-ért (+ áfa) jelenkezhet.

Részletes program és jelentkezés >>

A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház pedig lakhatatlanná vált. Az ügyben halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége és más bűncselekmények miatt emeltek vádat 15 ember – a cég vezetői és több alkalmazottja – ellen, valamint számos polgári per is indult.

 

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Papírból PDF – az új ingatlan-nyilvántartás

A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.