Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Elutasította a West-Balkán nevű, mára bezárt budapesti szórakozóhely egyik volt tulajdonosának beadványát a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) csütörtökön, mondván, a 2011-es diszkótragédia miatti büntetőeljárással kapcsolatban a panaszos nem merítette ki teljesen a hazai jogorvoslati lehetőségeket.
A Nyugati téri szórakozóhelyre 2011. január 15-én közel háromezren zsúfolódtak be, ez a sokszorosa annak, mint ami a hatóságok szerint biztonságos lett volna, és az ott kialakult tolongásban három fiatal lány megfulladt. Az ügyben többeket elítéltek halálos tömegszerencsétlenséget okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt. Szalontay Győző elsőrendű vádlottra három év négy hónapot szabtak ki, amelynek felét két évre felfüggesztették.
Szalontay azzal fordult az EJEB-hez, hogy a magyar hatóságok megsértették a tisztességes tárgyaláshoz való jogát, s ezzel az Emberi Jogok Európai Egyezményét is.
A strasbourgi bírói testület azonban csütörtökön egyhangúlag megalapozatlannak minősítette a felperes panaszát.
Mint a törvényszék hangsúlyozta, a férfi nem vett igénybe minden hazai jogorvoslati lehetőséget, például nem nyújtott be alkotmányjogi panaszt, ezért a beadványt el kell utasítani.
Kiemelték, amennyiben a hazai jogorvoslat nem bizonyul jogszerűnek és hatékonynak, akkor a bíróság kész megváltoztatni az álláspontját.
Az EJEB-hez az Emberi Jogok Európai Egyezményének megsértésére hivatkozva lehet fordulni, ha a panaszos már minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vett, s nem járt eredménnyel. A testület határozatai kötelezőek az Európa Tanács mind a 47 tagországa számára.
(MTI)
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
