Wieszt-ügy: súlyos börtönbüntetést kért az ügyész


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Súlyos börtönbüntetést kért az ügyész Wieszt János minősített vesztegetéssel vádolt egykori helyi szocialista politikus és két társa ügyében a Fővárosi Törvényszéken.


A Wieszt-ügy 2010 tavaszán a választási időszakban pattant ki egy évekkel korábban rejtett kamerával készített, majd az internetre felkerült videofelvétellel, amely a Fidesz XI. kerületi szervezete szerint bizonyítja, hogy az MSZP akkori helyi frakcióvezetője évekkel korábban az újbudai vagyongazdálkodási bizottság vezetőjeként több millió forint csúszópénzt fogadott el egy önkormányzati üzlethelyiség eladásával kapcsolatban.

A nyomozó ügyészek 2010 júniusában gyanúsították meg Wieszt Jánost, a bíróság pedig nyomban elrendelte előzetes letartóztatását. Wieszt fél év fogva tartás után kilenc hónapot töltött házi őrizetben 2010 novemberétől 2011 augusztusáig. A soron kívüli ügyben másfél éve, 2012 áprilisában tartották az első tárgyalást.

A vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetéssel vádolt Wieszt és két szintén korrupciós cselekményekkel vádolt társa az eljárás során tagadta bűnösségét. Wieszt korábban a politika áldozatának nevezte magát, évekig nem tett részletes vallomást, csupán a legutóbbi tárgyaláson. Ennek lényege, hogy pénzszűkében volt, ezért kért kölcsön vállalkozóktól. Wieszt két vádlott-társa ügyvéd, egyikük a XI. kerületi önkormányzat jogi bizottságának MSZP által delegált külsős tagja volt. 

A Központi Nyomozó Főügyészség ügyésze hétfőn perbeszédében bizonyítottnak látta a vádakat, és a középmértéket meghaladó – Wieszt esetében hét évnél, két társa esetében öt évnél hosszabb – börtönbüntetés kiszabását kérte, valamint közügyektől eltiltást és pénzmellékbüntetést.

Az ügyész a súlyosító körülmények között sorolta az ilyen jellegű cselekmények országos és helyi szintű rendkívüli elszaporodottságát, a másod- és a harmadrendű vádlottnál azt, hogy ügyvédi hivatásával visszaélve követte el a korrupciós cselekményeket, továbbá, hogy másokat bűnbe sodort, és hogy magas volt a vesztegetési összeg.

Vannak, akik számára a közszolgálat az illegális bevételek forrása – mondta a vádlottakra célozva az ügyész, és megjegyezte: ebben az ügyben hivatalos személyek hatalmukkal visszaélve választás elé állítottak embereket, hogy vagy korrupciós cselekményekben vesznek részt, vagy elveszítik egzisztenciájukat.

Az ügyész szerint elfogadhatatlan a vádlottak védekezése, amely több ponton ellentmondó, meggyőző bizonyíték viszont a videofelvétel, amelyen látható a pénzátadás, és amely a korábban meghallgatott szakértő szerint nem manipulált. Döntő továbbá az ügyész szerint többi között a videofelvételt készítő tanú vallomása is, amely egyértelműen cáfolja Wieszt védekezését.

Az ügyész az eljárás adataira hivatkozva megjegyezte, hogy a kenőpénzből „sok embernek kellett adni”.
A hétfői tárgyaláson a vádbeszéd előtt meghallgatták a koronatanút, aki beszélt a csúszópénz átadásáról, és ellentmondott annak a vádlotti védekezésnek, hogy csupán kölcsönről lett volna szó, illetve, hogy a felvétel manipulált lenne. A tanú és Wieszt János szembesítése eredménytelen maradt. Wieszt János fenntartotta védekezését, és azt mondta: a tanú megbízást teljesít.

A tanúról a tárgyaláson kiderült, hogy 1989 óta dolgozik a magánszektorban, és több száz milliós – egyes években milliárdos – forgalmat lebonyolító vállalkozást irányít, amelytől titkos információszerzéssel foglalkozó állami szervek is vásárolnak olykor.

A hétfői tárgyaláson a vádbeszéd előtti iratismertetés során telefonbeszélgetésekből is idéztek, ahol volt, aki kérdőre vonta az egyik vádlottat, mert az átadott pénzből eltűnt másfél millió. Másvalaki azt kérdezte egy telefonbeszélgetés során, hogy hol vannak azok a pénzek, amelyeket Wieszt Jánosnak kellett adni, hogy „el legyenek intézve a dolgok”. És volt olyan is, aki a telefonban e szavakkal tette szóvá, hogy nem a várakozásainak megfelelően alakultak az események: „nevezzük sikerdíjnak, de hol itt a siker?”

Az egyik vádlott hétfőn ismertetett korábbi vallomásában viszont azt vetette fel, hogy nyilvánvalóan politikai indíttatású ügyről van szó, hiszen a videofelvétel készítője több fideszes politikust is megkeresett, mielőtt a hatóságokhoz fordult volna. A büntetőper november végén a védőbeszédekkel folytatódik a Fővárosi Törvényszéken.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.