Zsolnay: megszűnt a felszámolás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Soron kívül megszüntette a pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. elleni felszámolási eljárást a Zalaegerszegi Törvényszék – tudatta a cég szerdán az MTI-vel.


Bodnár Imre, a Zsolnay jogi képviselője az MTI érdeklődésére elmondta: a törvényszék végzése nem jogerős.  Vélekedése szerint ugyanakkor „megalapozott és nehezen támadható döntés született”. 

A bírósági végzés indoklásáról a zrt. közleményében azt írta, hogy „nem állapítható meg a fizetésképtelenség, és nem rendelhető el felszámolás a kérelem alapján”.

A Zsolnay többségi tulajdonosa, Bachar Najari múlt szerdán fizette ki a társaság WHB Vagyonkezelő Kft. felé fennálló teljes tartozását, egyben kezdeményezte a társaságával szembeni felszámolási eljárás megszüntetését.     

A törvényszék azt is megállapította, hogy a fizetési felszólítások fizetési határideje és a felszámolási kérelem benyújtása között a törvényileg előírt 20 nap nem telt el, így a WHB Vagyonkezelő Kft. kérelme felszámolási eljárás alapjául nem szolgálhatott – olvasható a kommünikében, amely szerint „a törvényszék döntése pontot tett egy becstelen és tisztességtelen eszközökben bővelkedő, politikusok és üzletemberek érintettségével szervezett gyárlopási akció végére”.

[htmlbox Kézikönyv a bírósági végrehajtás foganatosításához]

 

A pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. 2013. óta van Bachar Najari többségi tulajdonában. A svájci-magyar üzletember 180 millió forintért szerezte meg a 74,5 százalékos tulajdonrészt, vállalva, hogy 2014 őszéig félmilliárd forint tőkejuttatást is nyújt a gyárnak. 

A város és az új tulajdonos kapcsolata azonban megromlott, miután a cég a tőkejuttatást nem hajtotta végre határidőre, és kötelezettségét egy hajmáskéri ingatlan apportálásával teljesítette. A pécsi önkormányzat a vitatott ingatlanapport miatt 300 millió forintos kártérítési pert indított a zrt.-vel szemben a Fővárosi Törvényszéken. 

A tulajdonosok viszonyát tovább rontotta, hogy a kormány idén februárban stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté nyilvánította a manufaktúrát a csődtörvény alapján, ehhez a fő tulajdonosi kör szerint nem volt jogalap. 

A cégnél április végén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) büntetőeljárást indított költségvetési csalás és más bűncselekmények gyanújával. A korábban bűnügyi zárlat alá vett árukészletét azonban a porcelánmanufaktúra időközben visszakapta, miután a Szekszárdi Járási és Nyomozó Ügyészség hatályon kívül helyezte a NAV Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága által kezdeményezett házkutatás és lefoglalás elrendeléséről szóló határozatot.  

A Zsolnayhoz június végén rendelt ki ideiglenes vagyonfelügyelőt a Zalaegerszegi Törvényszék.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Papírból PDF – az új ingatlan-nyilvántartás

A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.