Zsolnay: megszűnt a felszámolás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Soron kívül megszüntette a pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. elleni felszámolási eljárást a Zalaegerszegi Törvényszék – tudatta a cég szerdán az MTI-vel.


Bodnár Imre, a Zsolnay jogi képviselője az MTI érdeklődésére elmondta: a törvényszék végzése nem jogerős.  Vélekedése szerint ugyanakkor „megalapozott és nehezen támadható döntés született”. 

A bírósági végzés indoklásáról a zrt. közleményében azt írta, hogy „nem állapítható meg a fizetésképtelenség, és nem rendelhető el felszámolás a kérelem alapján”.

A Zsolnay többségi tulajdonosa, Bachar Najari múlt szerdán fizette ki a társaság WHB Vagyonkezelő Kft. felé fennálló teljes tartozását, egyben kezdeményezte a társaságával szembeni felszámolási eljárás megszüntetését.     

A törvényszék azt is megállapította, hogy a fizetési felszólítások fizetési határideje és a felszámolási kérelem benyújtása között a törvényileg előírt 20 nap nem telt el, így a WHB Vagyonkezelő Kft. kérelme felszámolási eljárás alapjául nem szolgálhatott – olvasható a kommünikében, amely szerint „a törvényszék döntése pontot tett egy becstelen és tisztességtelen eszközökben bővelkedő, politikusok és üzletemberek érintettségével szervezett gyárlopási akció végére”.

[htmlbox Kézikönyv a bírósági végrehajtás foganatosításához]

 

A pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. 2013. óta van Bachar Najari többségi tulajdonában. A svájci-magyar üzletember 180 millió forintért szerezte meg a 74,5 százalékos tulajdonrészt, vállalva, hogy 2014 őszéig félmilliárd forint tőkejuttatást is nyújt a gyárnak. 

A város és az új tulajdonos kapcsolata azonban megromlott, miután a cég a tőkejuttatást nem hajtotta végre határidőre, és kötelezettségét egy hajmáskéri ingatlan apportálásával teljesítette. A pécsi önkormányzat a vitatott ingatlanapport miatt 300 millió forintos kártérítési pert indított a zrt.-vel szemben a Fővárosi Törvényszéken. 

A tulajdonosok viszonyát tovább rontotta, hogy a kormány idén februárban stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté nyilvánította a manufaktúrát a csődtörvény alapján, ehhez a fő tulajdonosi kör szerint nem volt jogalap. 

A cégnél április végén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) büntetőeljárást indított költségvetési csalás és más bűncselekmények gyanújával. A korábban bűnügyi zárlat alá vett árukészletét azonban a porcelánmanufaktúra időközben visszakapta, miután a Szekszárdi Járási és Nyomozó Ügyészség hatályon kívül helyezte a NAV Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága által kezdeményezett házkutatás és lefoglalás elrendeléséről szóló határozatot.  

A Zsolnayhoz június végén rendelt ki ideiglenes vagyonfelügyelőt a Zalaegerszegi Törvényszék.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.