Nem engedték be a vakvezető kutyával a cukrászdába


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Bírságot szabott ki és eltiltotta a jogsértő magatartás tanúsításától az Egyenlő Bánásmód Hatóság azt a cukrászdát, amely nem engedte be a vakvezető kutyával érkező férfit.

A látássérült, vakvezető kutyával közlekedő kérelmező fordult panasszal a hatósághoz, mert egy cukrászdából a kutyával kiküldték és csak az ajtóból kérhetett süteményt. Másnap egy férfi már a küszöbnél megállította a kérelmezőt és minősíthetetlen hangnemben kiabált, hogy nem lehet kutyát az üzletbe bevinni. A kérelmező tájékoztatta, hogy kutyája megkülönböztető jelzéssel rendelkezik, és azon a kutyát kiképző szervezet logója is megtalálható.

A kérelem alapján a hatóság eljárást indított. Az eljárás alá vont gazdasági társaság nem tett nyilatkozatot, így a kérelmező által előadottakat nem tudta megcáfolni.

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 19. §-a alapján a hatóság előtti eljárásban speciális bizonyítási szabályok érvényesülnek, amelyek értelmében az eljárás alá vont félnek kell bizonyítania, hogy vele szemben az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta. Ha az eljárás alá vont az eljárás során egyáltalán nem tesz nyilatkozatot, azaz nem érvel amellett és nem mutat be bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a kérelmezőt a kérelemben szerepelő helyen és időpontban nem diszkriminálta, a hatóságnak alapvetően a kérelmező által előadottakat kell elfogadnia a tényállás megállapításakor.

Tekintettel arra, hogy eljárás alá vont a hatóság többszöri felhívására sem tett nyilatkozatot – úgy, hogy nyilvánvalóan tudomása volt a vele szemben folyó eljárásról, valamint tudott arról is, hogy az Ebktv. 19. § (2) értelmében alapvetően őt terhelte a bizonyítási kötelezettség azt illetően, hogy a kérelmezővel szemben az egyenlő bánásmód követelményét nem sértette meg – a hatóság a tényállást a rendelkezésre álló adatok, tehát a kérelmező által tett nyilatkozatok alapján állapította meg, e tekintetben a kérelmező által előadottakat fogadta el.

A segítőkutya kiképzésének, vizsgáztatásának és alkalmazhatóságának szabályairól szóló 27/2009. (XII. 3.) SZMM rendelet 9. § (1) bekezdése szerint a segítőkutya gazdája jogosult a – terápiás kutyára vonatkozó korlátozásokkal – segítőkutyával tartózkodni és a segítőkutyát használni a lakosság elől elzárt területek kivételével a Fot. 4. § f) pontja szerinti közszolgáltatást nyújtó szerv, intézmény, szolgáltató területén és egyéb, mindenki számára nyitva álló létesítményben (területen). A hatóság megállapította, hogy az eljárás alá vont cukrászda, mint vendéglátó üzlet mindenki számára nyitva álló létesítménynek minősül, ezért oda a segítőkutya gazdája a vakvezető kutyájával együtt jogosult belépni, és ott tartózkodni.

Az SZMM rendelet 2. § (2) bekezdése szerint a segítőkutyát megkülönböztető jelzéssel kell ellátni, amelyen a kutyát kiképző szervezet logójának szerepelnie kell. A kérelmező az eljárás során arról nyilatkozott, hogy a vakvezető kutyáján megkülönböztető jelzések voltak, és ezt az eljárás alá vont sem cáfolta.

Az eljárás alá vont az eljárás során nem bizonyította, hogy a kérelmezővel szemben az egyenlő bánásmód követelményét nem sértette meg, ezért a hatóság a rendelkezésre álló nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a kérelmezőt azért nem szolgálták ki az üzletben – ahová másnap be sem léphetett-, mert vakvezető kutyával volt.

A jogkövetkezmények megállapítása során a hatóság tekintettel volt az eset összes körülményére. Mérlegelte azt is, hogy a szolgáltató által nyújtott szolgáltatást (cukrászati termékek árusítása) széles körben veszik igénybe; valamint a vakvezető kutya segítségével közlekedő személyek, a hatósághoz benyújtott panaszok alapján gyakorta szenvedik el a kérelmezőhöz hasonlóan azt a hátrányt, hogy nem, vagy más minőségben tudják csak igénybe venni a szolgáltatást, mivel a szolgáltatók még mindig nem rendelkeznek kellő ismerettel az ilyen típusú kutyák és a segítségüket igénybe vevő személyek jogairól.

A hatóság a szankciók körében az eljárás alá vontat eltiltotta a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsításától, 300.000,- Ft, azaz háromszázezer forint bírságot szabott ki vele szemben, illetve elrendelte a végleges határozatának nyilvános közzétételét 30 napra – a jogsértő közérdekből nyilvános adatainak kivételével – személyazonosításra alkalmatlan módon.

(egyenlobanasmod.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A magyar kartelljog fejlődéséről szervezett szakmai konferenciát a GVH

A kartelljog hazai fejlődését járta körül a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által életre hívott Magyar Compliance Akadémia (MCA) második rendezvénye. A szakmai esemény keretében a GVH szakértői és hazai jogi szakértők vitatták meg a kartelljog témakörét, kiemelten fókuszálva a jogterület fejlődésére – tájékoztott csütörtökön a versenyhatóság.