Nem lehet általában tiltani a tüntetéseket és a blogposztokat csak nagyon súlyos esetben lehet cenzúrázni

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nem lehet olyan törvényt hozni, ami általános jelleggel tiltja a tüntetéseket bizonyos helyeken, például bíróságok környékén vagy egy konkrét utcán. Egy betiltott és ezért formálisan jogszerűtlen tüntetésen való részvételre buzdító blogposztok és közösségi médiában megjelenő írások blokkolása szintén nem megengedett, mert ilyen kismértékű jogszerűtlenség nem elegendő indok arra, hogy fontos közügyekről szóló vitát radikális eszközökkel lehetetlenné tegyen az állam.

Az alapügy

2015 szeptemberében az orosz Szövetségi Nyomozó Iroda (az FSZB) és egy másik hatóság nyilvánosságra hozta, hogy a Komi Köztársaság számos magas rangú vezetője ellen indítanak nyomozást bűnszervezetben való részvétel és csalás miatt. Komiföld kormányzója, az egyik kormányzóhelyettes, a tartományi kormány több tagja és a tartományi és a szövetségi parlament tagjai ellen indult nyomozás és mindannyiukat le is tartóztatták.

A kérelmező, Grigorij Nyikolajevics Kablisz és egy másik ember néhány nappal később értesítette Komiföld fővárosa, Sziktivkar hatóságait, hogy tüntetést szeretnének tartani a Lenin-szobornál abból a célból, hogy “megvitassák Komi Köztársaság kormányának letartóztatását”. A bejelentést publikálta a blogjában is, és megjegyezte, hogy ha nem hagyják jóvá a bejelentést, akkor egy “népgyűlést” tartanak ugyanott, ami nem bejelentéshez kötött esemény. A blogposztban Kablisz kritizálta, hogy a kormányzókat az elnök nevezi ki és nem az emberek választják, és azt a kérdést is feltette, hogy 2010-ben miért nevezték ki a kormányzót, miközben a nyomozati iratok szerint 2006-tól tagja volt a bűnszervezetnek. Kablisz szerint a vád nagyon gyenge lábakon állt, és politikailag motivált volt, aminek csak az volt a célja, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök más kormányzókat félemlítsen meg és így kényszerítse őket feltétlen engedelmességre.

Még ugyanazon a napon elutasították a tüntetésről szóló bejelentést, mert azt olyan helyen akarta megtartani a kérelmező, ahol a Komi Köztársaság kormánya megtiltotta a tüntetéseket. Másnap, amikor a Kablisz megkapta a tiltó határozatot, új blogposztot írt, amiben beszámolt a tiltásról, és leírta, hogy így a “népgyűlést” fogják megtartani. A blogposzt szerint ez egy olyan esemény, amit senki sem szervez, és ahol az emberek beszélgetni gyűlnek össze, és itt tilos táblákat felmutatni. Később az orosz Facebookon, a VKontaktén is hívta az embereket a rendezvényre.

A hatóságok elrendelték a Kalbisz VKontakte oldalának blokkolását és a poszt közzététele után már másnap le is tiltották a felhasználói fiókját. Az ügyész szerint a poszt egy jogellenes tüntetésről szólt.

A tüntetés napján a kérelmező egy harmadik blogbejegyzést is írt, amiben a tüntetésre hívta az embereket. Szerinte akárhányan is jönnek el, az nem fogja megváltoztatni a Kreml hozzáállását, de megmutatja, hogy sokan vannak, akik nem félnek felemelni a hangjukat. Kablisz még aznap emailt kapott a blogszolgáltatójától, hogy mindhárom blogposztját letiltották az ügyészség kérése alapján.

A “népgyűlésen” körülbelül ötven ember jelent még és békésen zajlott le.

Kablisz bírósághoz fordult a tüntetés betiltása miatt és a VKontakte oldalának letiltása miatt is. A tüntetés kapcsán arra hivatkozott, hogy semmilyen fennakadást nem jelentett volna a rendezvény megtartása a város életében és ott máskor is szoktak tüntetéseket tartani. A nemzeti bíróságok szerint azonban a tiltás nem volt jogszerűtlen vagy aránytalan, mert a jogszabály tiltotta azon a helyen való tüntetést. Az orosz bíróságok szerint a tiltás arányos volt mások jogainak biztosítása érdekében és alternatív helyszínt is felajánlott a hatóság.

A VKontakte oldal blokkolása miatti perben a kérelmező arra hivatkozott, hogy a tiltásra semmi szükség nem volt egy demokratikus társadalomban. A bíróságok szerint azonban az oldal jogellenes információt tartalmazott, mert olyan tüntetésről szólt, amit betiltottak. Az orosz bíróságok szerint a poszt nem a tartalma miatt (a letartóztatásokról való eszmecsere), hanem azért lett törölve, mert jogellenes volt a közzététele. A bíróságok szerint az sem volt probléma, hogy a kérelmező teljes VKontakte oldalát blokkolták, és nem csak a jogsértőnek ítélt blogposztot: a törvény erre lehetőséget biztosít és csak ez hatékony a gyors információcsere miatt. Az orosz bíróságok szerint csak így lehetett megakadályozni, hogy súlyosabb jogsértés történjen.

Az EJEB döntése

Az EJEB az Emberi Jogok Európai Egyezménye (EJEE) 11. cikk (gyülekezés szabadsága), 11. cikkel összefüggésben a 13. cikk (hatékony jogorvoslathoz való jog) és 10. cikk (véleménynyilvánítás szabadsága) sérelmét vizsgálta.

A 11. cikk (gyülekezés szabadsága) sérelme

Az EJEB-nek két jogalap egyezménykonformitásáról kellett döntenie: egy jogszabály tiltotta a tüntetést azon a téren, ahol Kabliszék tüntetni akartak, egy másik pedig a Komi Köztársaság Alkotmánybíróságának közelsége miatt tiltotta a tüntetést. A Bíróság emlékeztetett, hogy korábban már kimondta, hogy általában nem lehet tiltani a bíróságok közelében tartott tüntetéseket (Lashmankin and Others v Russia), ez az orosz jogszabály ebben az ügyben sem volt elfogadható indok. A másik tiltási ok, vagyis a téren való tüntetést tiltó szabály sem teremt megfelelő egyensúlyt a különböző jogok és érdekek között: a közlekedés, közszolgáltatások működése, a gyalogosok jogai releváns szempontok ugyan, de önmagukban nem elegendőek arra, hogy a gyülekezési jogot korlátozzák. Tüntetéseket általában csak akkor lehet betiltani, ha valós veszélye van annak, hogy rendbontás következik be és azt semmilyen más módon nem lehet megakadályozni, csak a tüntetés előzetes megtiltásával. Az ilyen tiltások kibocsátásakor meg kell fontolni, hogy az hány olyan rendezvény elmaradásával jár, amelyek békések és semmilyen veszélyt nem jelentenek. Az általános tilalmat csak akkor lehet elfogadni, ha annyira súlyos a biztonsági kockázat, hogy egyértelműen felülírja a békés tüntetések “elvesztésével” okozott kárt.

Ezzel szemben az orosz hatóságok egyetlen egyszer sem mérték fel, hogy milyen hatással jár a tüntetések általános betiltása az adott helyen, csak arra hivatkoztak, hogy a téren szervezett tüntetések problémákat okozhatnak, ezért indokolt a betiltásuk. Azt sem indokolták meg az orosz hatóságok, hogy az általános tilalom miért védi hatékonyabban az emberek jogait, mint az, ha alkalmanként külön-külön, esetileg vizsgálják meg a hatóságok a tüntetések körülményeit és kockázatait, miközben az általános tilalom a résztvevők számától függetlenül, minden rendezvényre vonatkozik. Következésképpen az EJEB szerint a tilalom nem egy jól körülhatárolt és konkrét kockázatra reagált olyan módon, hogy a lehető legkisebb szükséges mértékben korlátozza a gyülekezési jogot.

A 13. cikk (hatékony jogorvoslathoz való jog) 11. cikke összefüggésben való sérelme

Az EJEE 13. cikkének a 11. cikkel összefüggésben való sérelmét is megállapította az EJEB, mert papíron volt ugyan jogorvoslat a tiltás ellen, de az nem volt hatékony: az orosz bíróság keze meg volt kötve és csak a tilalom jogszerűségét vizsgálhatta, azt nem, hogy az szükséges, vagy arányos volt-e. Üdvözölte ugyanakkor, hogy az orosz Legfelsőbb Bíróság egy döntésében felhívta a bíróságok figyelmét, hogy a tiltások arányosságát is mérlegelniük kell a döntéseikben, de ez a döntés még nem éreztette a hatását a jelen ügyben.

Szintén pozitívnak értékelte az EJEB, hogy a már említett Lashmankin ügy óta módosították az orosz törvényt, ami korábban nem biztosította, hogy a bíróságok időben, még a tüntetés tervezett ideje előtt felülvizsgálhassák a tilalmakat. Az orosz törvényt a Bíróság korábbi ítélete óta módosították, és ebben az ügyben az orosz bíróságok gyorsan tudtak döntést hozni.

A 10. cikk (véleménynyilvánítás szabadsága) sérelme

Az EJEB a kérelmező VKontakte oldalának és három blogposztjának elérhetetlenné tétele miatt is megállapította az EJEE sérelmét. Elfogadta, hogy a blokkolások törvényen alapultak, és azt is, hogy legitim célt szolgáltak. (Ilyenkor az EJEB három részből álló tesztet alkalmaz: először azt vizsgálja, hogy egy korlátozás jogszabályon alapul-e, másodikként azt, hogy az EJEE által megengedett legitim cél érdekében került-e sor a korlátozásra, harmadikként pedig azt, hogy a korlátozás szükséges-e egy demokratikus társadalomban, vagyis a korlátozás arányosságát). Az orosz érvelés szerint törvénysértés megakadályozása érdekében volt szükséges Kablisz gondolatainak elérhetetlenné tétele, de azt ők sem állították, hogy erre erőszakos cselekmények megakadályozása miatt volt szükség. Bizalmas értesülés közlésének megakadályozása sem volt releváns ebben az ügyben. Az EJEB végül elfogadta, hogy a posztok blokkolásának célja mások jogainak védelme volt, ezért megvizsgálta a blokkolás, mint eszköz arányosságát.

Az EJEB hangsúlyozta, hogy egy előzetes korlátozásról (“prior restraint”) van szó, mert a blokkolásra már azelőtt sor került, hogy arról bíró döntött volna. Az előzetes korlátozásokat nem tiltja ugyan az EJEE, de azokat nagyon-nagyon szigorúan kell vizsgálni. Több ügyben megállapította már az EJEB, hogy az előzetes korlátok rendkívül erősen szűkítik a véleménynyilvánítás szabadságát, különösen hírek esetében, mivel a hírek “romlandó javak” (“perishable commodity”), és a nyilvánosságra kerülésük elhalasztása nagy veszélyekkel jár.

Az orosz törvény nem volt kellően egyértelmű, ráadásul az orosz ügyészség akkor is elrendelheti egész oldalak blokkolását, ha azon csak egy tartalom jogsértő. Ebben az ügyben is ez történt, a kérelmező teljes VKontakte oldalát blokkolták. Volt ugyan bírósághoz fordulási lehetőség, de az nem volt hatékony, mert nem biztosította, hogy gyorsan felül lehessen vizsgálni az ügyészség blokkolásról szóló döntését.

Az EJEB azt is megjegyezte, hogy az összesen négy blokkolt poszt közül (három blogposzt és egy VKontakte poszt) csak kettőben volt szó a tüntetésről, így nem világos, hogy a másik kettőt miért kellet elérhetetlenné tenni. Ezekben a tartományi kormány elleni büntetőeljárásról volt szó, ami egyértelműen közügy, ezért magas szintű védelmet élvez. Az orosz hatóságok nem indokolták meg, hogy miért kellett elérhetetlenné tenni ezeket a tartalmakat.

A tüntetést reklámozó posztokkal kapcsolatban az EJEB kifejtette, hogy a bejelentés elmaradása, vagy a rendezvény megtiltása még nem teszi lehetővé a hatóságok számára, hogy bármit megtegyenek: ilyenkor is arányosan kell eljárniuk. A konkrét esetben önmagában az, hogy a tüntetést nem engedélyezték, és ezért formálisan jogszerűtlen, még nem elegendő alap arra, hogy a kérelmező szólásszabadságát is korlátozzák.

Mivel a tervezett tüntetés közügyről szólt, így magas szintű védelmet élvez, és azt csak formális alapokon tiltották be, anélkül, hogy érdemben megvizsgálták volna a körülményeket. A blokkolt posztok nem szólítottak fel erőszakra, vagy bármilyen más jogsértő cselekményre és csak ötven embert vártak a szervezők, ráadásul olyan helyen, ami a forgalom elől egyébként is el van zárva, tehát a közlekedést nem zavarta volna. A posztokban ráadásul Kablisz azt is leírta, hogy a tüntetést betiltották, tehát nem tévesztette meg a nyilvánosságot.

Az EJEB összegzése szerint a kérelmező csak csekély mértékben sértette meg a jogszabályokat, amihez képest aránytalan volt az, hogy bírói döntés nélkül elérhetetlenné tették a blog- és VKontakte-posztjait, ezért az EJEB egyhangú döntésével megállapította az EJEE 11., 13. és 10. cikkének megsértését és 12.500 euró kártérítést ítélt meg Kablisz számára.

(ejeb.atlatszo.hu)

---