Nem lehet népszavazást tartani Paksról


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A paksi bővítés kapcsolatban népszavazásra feltett kérdés, mivel nemzetközi kötelezettséget érint, az Alaptörvény szerinti tiltott tárgykörök közé esik – állapította meg a Kúria.


Az ügy előzménye

A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) megtagadta a paksi bővítéssel kapcsolatos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését, mivel a kérdés („Egyetért-e Ön azzal, hogy az államadósságot növelő hitelből ne épüljenek új atomerőművi blokkok Magyarországon?”) az Alaptörvény alapján tiltott népszavazási tárgykörbe a tartozik.

Álláspontja szerint a kérdés nemzetközi szerződésben foglalt kötelezettségeket érint, ami a Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) kihirdetéséről szóló 2014. évi II. törvénnyel (a továbbiakban: Tv.) a magyar jogrendbe iktatott érvényes és hatályos nemzetközi szerződésből ered.

Annak az alaptörvényi rendelkezésnek [8. cikk (3) bekezdés d) pont], miszerint nem lehet országos népszavazást tartani nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről, célja, hogy megelőzze olyan kérdések népszavazásra kerülését, amelynek következményeként lehetetlenné válna valamely vállalt nemzetközi kötelezettség végrehajtása, hangsúlyozta az NVB.

Az NVB álláspontja szerint a kérdés alapján megtartott, érvényes és eredményes népszavazás az Egyezményben foglalt kötelezettségek (új atomerőmű blokkok építése, a Paksi Atomerőmű teljesítménye fenntartásának és fejlesztésének finanszírozásához nyújtott kölcsönszerződés megkötése) teljesítését akadályozná meg, ennek pedig az Országgyűlés csak az Egyezmény felmondásával tudna eleget tenni.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A kérelmezők szerint mivel az Egyezmény 1. cikk 1. pontja csupán a felek együttműködési kötelezettségét rögzíti, nem tartalmaz valamely konkrét beruházás megvalósítására vonatkozó kötelezettséget, ezért a feltett kérdésben lehet országos népszavazást tartani. Mivel a magyar állam kötelezettséget nem vállalt a beruházás megvalósítására, ezért a 9. cikkbe foglalt finanszírozás sem jelent olyan nemzetközi jogi kötelezettséget, amely az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontjába ütközne, mivel a 9. cikk csak az orosz fél vonatkozásában szolgálhat esetleges kötelezettség alapjául, állította a kérelmező. Álláspontjuk szerint az sem jelenti az Egyezmény 9. cikkének megsértését, ha egy esetleges atomerőművi blokképítést a magyar állam nem az orosz állam által nyújtott hitelből kíván finanszírozni. Mindezek alapján véleményük szerint a Nemzeti Választási Bizottságnak hitelesíteni kellett volna a népszavazásra feltett kérdést.

A Kúria megállapításai

Olyan kérdés alkotmányosan nem bocsátható népszavazásra, amely hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségre, illetve az e kötelezettséget is tartalmazó törvények tartalmára vonatkozna, hangsúlyozta a Kúria az Alkotmánybíróság korábbi döntéseire hivatkozva. Ennek folytán nem is állhat elő az a helyzet, hogy a népszavazás döntése értelmében nemzetközi szerződéseket kellene felmondani vagy tartamukat megváltoztatni.

Mivel a népszavazásra feltett kérdés arra vonatkozik, hogy az államadósságot növelő hitelből ne épüljenek új atomerőművi blokkok Magyarországon, az nyilvánvalóan összefüggésben áll az Egyezménnyel, így nem tartotta a Kúria kérdésesnek, hogy egy esetleges érvényes és eredményes népszavazás a Tv.-ben beiktatott nemzetközi szerződésben foglaltakat érintené.

A Kúria álláspontja szerint az Egyezmény 1. cikk 1. pontjának szövege („a Felek együttműködnek a …Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásában és fejlesztésében, beleértve két új 5-6. blokk tervezését, megépítését…”) közvetlen kapcsolatban van a népszavazásra feltett kérdéssel, szemben a kérelmezők által a felülvizsgálati kérelemben állítottakkal, amely a távoli és közvetett kapcsolat miatt tartotta a kérdésben megtarthatónak a népszavazást.

A Kúria kiemelte továbbá, hogy az Alaptörvény nem szűkíti le a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségek körét. Így a nemzetközi szerződésbe foglalt együttműködési kötelezettség is az Alaptörvény e rendelkezésének hatálya alá tartozik. A népszavazásra feltett kérdés érvényes és eredményes népszavazás esetén az Egyezményben foglalt együttműködési kötelezettség lényegét hiúsítaná meg, amely nyilvánvalóan felveti a nemzetközi szerződés felmondását vagy tartalmának megváltoztatását, tehát az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontjába ütközik.

Külön vizsgálta a Kúria a kérelmezők az Egyezmény 9. cikkével („az Orosz Fél…állami hitelt biztosít a Magyar Fél számára a…finanszírozásához”) kapcsolatos felülvizsgálati megállapításokat is. Ez ugyanis álláspontja szerint tovább erősíti, hogy az Egyezmény nemzetközi szerződésből eredő kötelezettséget tartalmaz, hiszen – mint ahogy a kérelmezők is elismerték – az orosz fél vonatkozásában kötelezettség alapjául szolgál. Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontja pedig a nemzetközi szerződésben részes valamelyik fél vonatkozásában fennálló kötelezettségként értelmezhető, nemzetközi szerződés meg aligha képzelhető el akként,  hogy csak az egyik félre ró kötelezettséget, állapította meg végezetül a Kúria.

Mindezek alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelmet elutasította, az NVB határozatát pedig helybenhagyta.

Az ismertetett döntés (Knk.IV.37.178/2014/3.szám) a Kúria honlapján, 2014. május 6-án jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 26.

Versengő zálogjogok: kié az elsőbbség?

Az üzleti életben gyakori, hogy szerződő felek az egymással szembeni kötelezettségeik biztosítására biztosítékokat alapítanak. Előfordulhat, hogy egy ilyen jellegű biztosíték szerződéssel, a felek megállapodása alapján jön létre, azonban léteznek olyan esetek is, amikor törvény alapít valamilyen biztosítékot.