Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Eljárást indít az ET Németország ellen, mert nem tett eleget a GRECO ajánlásában foglaltaknak.
A legutóbbi jelentésében az Európa Tanács korrupció ellen küzdő szervezete a GRECO megállapította, hogy Németország csak nagyon keveset hajtott végre a 2015-ben kiadott, a parlamenti képviselőkkel, bírákkal és ügyészekkel kapcsolatos korrupciómegelőzési ajánlásokból. A GRECO, ezért kezdeményezte a non-compliance eljárás megindítását az országgal szemben. Az eljárás arra kötelezi a németek képviselőit, hogy 2020 júniusáig részletes terveket nyújtsanak be az ET-nek a GRECO ajánlásainak végrehajtására vonatkozóan.
A 2017 márciusi jelentésében a GRECO pozitívan értékelte, hogy a bírák és ügyészek esetében sor került az ajánlások átültetésére, azonban hiányolta a szövetési parlament (Bundestag) képviselőire vonatkozó ajánlások átültetését. A mostani jelentés arra jutott, hogy ebben 2017 óta érdemi változás nem történt, a parlamenti képviselőket érintő négy ajánlás közül egyiket sem ültették át a német jogba.
A GRECO továbbá hiányolta a szövetségi parlament törvényhozási eljárásának nagyobb átláthatóságára vonatkozó ajánlásokhoz való alkalmazkodást is, ugyanakkor elismerte, hogy a kormány a maga jogalkotói eljárásaiban átvette az ajánlásokat.
A GRECO a parlamenti lobbisták és egyéb olyan harmadik személyek nyilvántartásba vételének hiányosságait kifogásolta, akik befolyást gyakorolhatnak a parlamenti képviselőkre.
A GRECO szerint Németországban nem alakítottak ki megfelelő rendszert a parlamenti képviselők magánérdekei és a parlamenti döntésekben megjelenő közérdek ellentétbe kerülésének kizárása érdekében.
(coe.int)
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
