Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Nem lehet gondatlanság miatt vádat emelni azok ellen, akik nem védik jelszóval a wifi-hálkózatukat, ha azon keresztül valaki jogsértő tartalmakat tölt fel a világhálóra – döntött csütörtökön a német legfelsőbb bíróság Karlsruhében.
A döntés mérföldkő lehet a németországi internetpenetráció szempontjából, sok helyen ugyanis pont amiatt nincs nyilvánosan, jelszó nélkül használható vezeték nélküli hálózat, mert a törvény ezt eddig büntette.
A bíróság szerint az új távközlési szabályozás így is összhangban marad az uniós joggal, mert azok a cégek, melyeket szerzői jogaik megsértése miatt kár ér, még mindig kérhetik a szolgáltatókat, hogy bizonyos tartalmakat tegyenek elérhetetlenné. Ezzel szerzői jogaik megfelelő védelemben részesülnek – állapította meg a karlsruhei testület.
A német legfelsőbb bíróság most először foglalt állást a kérdésben, és jogértelmezési döntésében arra a megállapításra jutott, hogy a vonatkozó törvény kifogásolt pontjai az európai uniós jog szellemével sincsenek összhangban.
(MTI)
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
