Ombudsman: a PIC-osztályon lévő gyermek joga a szülő jelenléte


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az alapvető jogok biztosa szerint a koraszülött intenzív osztályon (PIC) lévő gyermek joga és legjobb érdeke a szülő állandó jelenléte, ezért visszásságot okoz, hogy az egészségügyi-ellátó rendszer nem tudja ezt minden PIC osztályon biztosítani.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményben azt írta, Székely László a vizsgálatot egy panaszlevél alapján indította, amelyben egy édesanya a PIC osztályok eltérő ellátási gyakorlatára hívta fel a figyelmet.

Az ombudsman a vizsgálat során jelentős tárgyi-személyi és alapvető szemléletbeli különbségeket tapasztalt két fővárosi koraszülött intenzív osztály működésének körülményeiben, gyermekközpontú megoldásaiban. A Honvéd Kórház PIC Osztálya gyermek- és családbarát ellátást valósított meg, amely egységként kezeli a koraszülött gyereket és a családját, ezért lehetővé teszik a szülői gondoskodást. A Semmelweis Egyetem I. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Neonatológiai Intenzív Centruma viszont nem érvényesíti a gyermek legjobb érdekét – állapította meg Székely László.

Közölte, a koraszülött-ellátásban a gyermek legjobb érdeke az életvédelmi feladatok és a szakszerű orvosi ellátás biztosításán túl csak akkor érvényesül, ha az ellátás során a lehető legkisebb mértékben csorbulnak a koraszülöttek és a szülők jogai. Egy egészségügyi ellátás akkor felel meg a gyermekjogi követelményeknek, ha fokozott figyelemmel van minden gyermek alapvető szükségletére és speciális helyzetére – emelte ki.

A szülői jelenlét biztosításával kapcsolatban hangsúlyozta, a jogalkotónak folyamatosan lépéseket kell tennie a beteg gyermek kapcsolattartási jogának érvényesülését elősegítő, a benntartózkodás körülményeit egységesítő, a minőségi ellátást elősegítő környezet és a szemléletváltás jogi alapjainak megteremtésére.

Az ombudsman szerint alapjogi aggályokhoz vezet, hogy jelenleg nincs egységes előírás és gyakorlat az állapotuk súlyossága miatt különböző ellátásra szoruló koraszülöttek világos elkülönítésére. Továbbá aggályos az is, hogy a donor anyatej-ellátás lehetőségeinek mérlegelése nélkül automatikusan tápszert kapnak a koraszülöttek az anya anyatejének hiányában.

Székely László felkérte a Semmelweis Egyetem I. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának főigazgatóját, hogy vizsgálja meg, milyen intézkedéseket tud bevezetni az egészségügyi ellátásra szoruló gyermekek legjobb érdekének szolgálatára, így a PIC osztályon elhelyezett koraszülött kisbabák anyatejes táplálásának ösztönzésére, a donor anyatejjel történő táplálás biztosítására és a szülők folyamatos, intenzívebb jelenléte és gondozásba történő bevonása elősegítésére.

Az emberi erőforrások miniszterénél azt kezdeményezte, mérje fel, hogy az egyes PIC osztályoknál jelenleg rendelkezésre állnak-e a működés minimumfeltételei, elegendőek-e a kapacitások arra, hogy a koraszülötteket valóban az állapotuk által indokolt szinten lássák el. Emellett kérte a szaktárcától, hogy tekintse át a donor anyatej-ellátás helyzetét, az anyatejgyűjtő állomások működését, valamint dolgozzon ki intézkedési tervet arra vonatkozóan, hogy milyen intézményi garanciákkal biztosítható a jövőben a gyermek-, és családközpontú ellátás, így a kapcsolattartás jogának gyakorlása is a PIC osztályokon – olvasható a közleményben.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.