Pezsdítő hatású az európai integráció a magyar ügyvédi kar számára – 2. rész


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alapjaiban nem változtatta meg az ügyvédi munkát hazánk európai uniós tagsága: magyar hagyományokon alapul továbbra is az ügyvédi praxis folytatása, azonban az EU-tagságunk pezsdülést, frissítést hozott. Interjú dr. Bánáti Jánossal, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökével.


A CCBE tehát tömöríti az EU-tagállamok nemzeti ügyvédi kamaráit. Van-e e tevékenységének más, a jogkereső állampolgárok számára kézzelfogható eredménye?

A CCBE honlapján egy európai ügyvédi keresőt működtet. Az ügyvédi szakterületekre is keresést lehetővé tévő adatbázist az a kívánalom hívta életre, hogy egy adott EU-tagállamban ügyvédi közreműködést kérő másik EU-tagállam állampolgára egyszerűen és gyorsan tájékozódhasson és találhasson az ügye szempontjából érdemi megoldást adni képes ügyvédet. Elmondhatom, hogy általában munkavállalással, családjogi kérdésekkel és néha büntetőjogi kérdésekkel összefüggésben keresnek állampolgárok az adatbázisban. A CCBE az állampolgárok számára minden EU-tagállam tekintetében részletesen ismerteti a vádlotti jogosultságokat. Ez igen fontos tájékoztatási tevékenysége, hiszen az egyes tagállamok eltérően rendelkeznek a vádlotti jogosultságról. A CCBE intézményes úton segíti elő az EU-tagállamok állampolgárainak joghoz való hozzáférését, s azt, hogy a kirendelt védői szabályok és a jogsegély rendelkezései ezúton is biztosítottak legyenek, továbbá a CCBE hatékonyan járul hozzá, hogy e feladatok költségvetési hátterét is biztosítsa az Európai Unió intézményrendszerén belül.

Bánáti János, a MÜK elnöke (fotók: Balkányi László)

Az ügyvédi praxis gyakorlása szempontjából milyen tapasztalatokat tud megfogalmazni, ha visszatekint hazánk 10 éves EU-tagságára?

Hazánk 10 éves EU-tagságának egyik hatása az, hogy kik azok, akik az Európai Unió bármely tagállamában jogosultak ügyvédi tevékenységet végezni. Az ügyvédi praxis egy szabad vállalkozás, irodába szervezetten vagy egyedüliként végzett tevékenység, s figyelemmel az áruk, a tőke, a szolgáltatások és a személyek EU-tagállamok közötti szabad áramlását biztosító elv érvényesülésére, fontos megjegyezni, hogy az EU-tagállamok között a kölcsönösség szintjén alapuljon az a szabályozás, hogy ki és milyen feltételek mellett dolgozhat ügyvédként egy másik EU-tagállamban. E szabályozás első lépcsőjeként lehetővé kellett tenni, hogy a saját tagállamában használt címet bármely másik EU-tagállamban használhassa, s az adott tagállam jogszabályai által megengedett jogi keretek között működhessen. Második lépcsőként elő kell segíteni, hogy egy adott EU-tagállamban egy másik EU-tagállamból érkezett ügyvéd milyen feltételek mellett és mennyi idő elteltével dolgozhat az adott tagállam nemzeti joga szerinti ügyvédként: tehát egy Magyarországon európai közösségi jogászként dolgozó milyen feltételek mellett és mennyi idő elteltével válhat a magyar jogszabályok szerinti ügyvéddé. Elmondhatom, hogy vannak erre példák, ugyanakkor ez korántsem könnyű vállalkozás az adott ügyvéd számára.

Az ÚJ Jogtár bemutatja: Ügyvédreggeli 2014.         Készüljünk együtt a Ptk. jelentős változásaira!

2014. 09. 12.:  Újdonságok a polgári perjog területén – Dr. Sántha Ágnes

2014. 10. 03.:  Vállalkozási szerződések – Dr. Barta Judit

2014. 11. 07.:   Vezető tisztségviselők felelőssége az új Ptk.-ban – Dr. Gárdos Péter

2014. 12. 05.:   Adásvételi szerződések – Dr. Kisfaludi András

Helyszín: Hilton Budapest Westend, 1062 Budapest Váci út 1-3.

Milyen hatással van az Európai Unió joga a magyar ügyvédi kar tagjai számára?

A magyar ügyvédi kar tagjai között egyre többen foglalkoznak olyan ügyekkel, melyekben az Európai Unió joganyagának naprakész ismerete elvárt: szellemi tulajdon, védjegy, versenyjog, nemzetközi ügyek tartoznak főként abba a körbe, ahol már nem elegendő a hazai jog ismerete, hanem az Európai Unió joganyagát is alkalmazni kell. Az ügyvédi munka mindennapjaihoz ugyanakkor egyre inkább hozzátartozik az Európai Unió Bírósága joggyakorlatának nyomon követése. A Strasbourgi Bíróság emberi jogokkal kapcsolatos joggyakorlata már korábban átment a köztudatba, főként büntetőügyek kapcsán, ugyanakkor az elmúlt pár évben figyelhető meg igazán az Európai Bíróság joggyakorlatának egyre nagyobb térnyerése és ismertsége a magyar ügyvédi kar tagjai között.

Az európai építkezés elmúlt időszakának fényében hogyan látja az elkövetkezendő évtizedek tendenciáit?

Az Európai Unió a gazdasági és pénzügyi integráció további erősítése felé halad, meglátásom szerint egyre több terület fog átkerülni nemzeti szabályozásból az európai uniós szabályozás keretei közé. A jogviták érdemi eldöntéséhez szükséges anyagi és eljárásjogi szabályok ugyanakkor – álláspontom szerint – a jövőben is megmaradnak nemzeti hatáskörben, itt legfeljebb óvatos és kismértékű előrelépések lesznek. Az alapvető emberi jogok fokozottabb és egységesebb védelme kerül még inkább előtérbe, valamint az eljárás alá vont szabadsággaranciái is egyre inkább reflektorfénybe kerülnek. Továbbá – figyelemmel a Strasbourgi Bíróság joggyakorlatára – a büntetőeljárás területén látok több esélyt egységesítés irányába ható fellépésre, hiszen a terhelti védelemhez való jog területére eső európai irányelven épp az utolsó simításokat végzi az előkészítő. Az ügyvédi hivatás nem könnyen konvertálható, nem látom reális lehetőségét annak, hogy Magyarországról ügyvédek nagyobb számban vándoroljanak el más EU-tag­államban való munkavégzés céljából. A magyarországi jogi karokon egyre több tantárgy kerül a joghallgatók tantervébe, mely több-kevesebb kitekintést tesz a vonatkozó európai uniós joganyagra, bírói gyakorlatra. Ez egy lassú, természetes folyamat része: a fiatal, fogékony korosztályba kell az Európai Unió jogának gondolatát beplántálni, segíteni e korosztály tagjait, hogy az Európai Unió vérkeringésébe bekerüljenek, így lesznek jelöltek, ügyvédek, s ezáltal egy más színt képviseljenek idővel a kar tagjai között.

Az interjú az Ügyvédvilág 2014 július-augusztusi számában jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 26.

Versengő zálogjogok: kié az elsőbbség?

Az üzleti életben gyakori, hogy szerződő felek az egymással szembeni kötelezettségeik biztosítására biztosítékokat alapítanak. Előfordulhat, hogy egy ilyen jellegű biztosíték szerződéssel, a felek megállapodása alapján jön létre, azonban léteznek olyan esetek is, amikor törvény alapít valamilyen biztosítékot.