Politikai alapon diszkriminált a pécsi önkormányzat

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata és a III. rendű eljárás alá vont Pécsi Kommunikációs Központ Kft. a kérelmezővel szemben megsértették az egyenlő bánásmód követelményét azzal, hogy politikai véleményen alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósítottak meg, amikor nem hívták meg a kritikus lapot a nyilvános sajtóeseményre.

A kérelmező, illetve a Egyenlő Bánásmód Hatósághoz (EBH) benyújtott kérelem szerint szintén kérelmezőként megjelölt XY Hírportál Szerkesztősége, írásbeli nyilatkozatában valamint a tárgyaláson tett nyilatkozataiban előadta, hogy Pécs városának közéleti kérdéseire fókuszáló hírportálként a www.xy.hu oldalon kínál tartalmakat. A kérelmező a hírportál kiadója.

A kérelmező sérelmezte, hogy a kérelem beadását megelőző időszakban több, az eljárás alá vont pécsi önkormányzat és Pécsi Kommunikációs Központ Kft. (továbbiakban: eljárás alá vontak) által lebonyolított, a sajtó számára nyilvános eseményről nem értesült, így azon nem tudott részt venni, vagy értesült ugyan, de azon azért nem tudott részt venni, mert az eljárás alá vontak nem küldtek a részére az eseményre szóló meghívót.

Sérelmezte továbbá az eljárás alá vontak sajtótájékoztatási gyakorlatát.A meghívók elmaradásának oka álláspontja szerint a városvezetéssel szembeni kritikus hozzáállása, illetve az eljárás alá vontak által vélt ellenzéki, az „MSZP-hez erős szálakkal kötődő” politikai véleménye. Hangsúlyozta, hogy ezekről az eseményekről a városvezetéshez politikai szempontból lojális médiaszolgáltatók be tudtak számolni, mert hozzájuk eljutott a sajtóesemények híre. A kérelmező beadványában hat ilyen sajtóeseményt jelölt meg, amelyről nem értesült, illetve akadályozták a tudósítását.

A kérelmező védett tulajdonságként politikai véleményét, illetve vélt politikai véleményét jelölte meg. Hivatkozott arra, hogy az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület 288/2010. (IV. 9.) TT. sz. állásfoglalása alapján a politikai vélemény rendszerszintű, régebb óta fennálló és általában a tulajdonság lényegiségére felállított tesztnek megfelelő eszmerendszer megnyilvánulására vonatkozik, illetve a hatóság EBH/100/2014. számú döntésére, amely szerint a politikai vélemény nem szűkíthető le a pártpolitikai meggyőződésre, hanem szükségképpen magában foglalja a közügyekkel kapcsolatos meggyőződéstis.

Hangsúlyozta, hogy független hírportálként küldetésének tartja, hogy a városvezetés döntéseit nyomon kövesse, leleplezze és közérthetően kommunikálja a hatalomgyakorlás visszásságait, hozzájárulva ezzel a társadalmi kontroll megvalósulásához, az eleven társadalmi, politikai vitához. E küldetésével összhangban rendszerszintűen kritikus az eljárás alá vontak működésével szemben, ami legerősebben abban nyilvánul meg, hogy az önkormányzathoz kapcsolódó döntéseket, gyakorlatot bírálattal illeti, olyan tényekre, körülményekre is rámutat, amelyek negatívan befolyásolják az önkormányzat társadalmi megítélését.

Ezt a gyakorlatát, küldetését tekintette politikai véleménynek és úgy összegezte, mint rendszerkritikus hozzáállást, amellyel összefüggésben hátrány éri. Kritikus viszonyulásának alátámasztására a cikkeit tartalmazó internetes oldalakat jelölt meg. Hivatkozott arra is, hogy az önkormányzat és által a Pécsi Kommunikációs Központ Kft.-n keresztül fenntartott PécsMa hírportál rendszeresen „az MSZP-hez erős szálakkal kötődő” lapként, „MSZP-közeli” blogként minősíti. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy ez az eljárás alá vontak által vélt politikai véleménynek tekinthető – ami az Ebktv. 8. §-a szerint szintén alapjául szolgálhat a hátrányos megkülönböztetésnek, – azonban valódi védett tulajdonsága a fentiek szerint kifejtett rendszerszintű kritikus hozzáállás. Hivatkozott továbbá a hatóság és bíróság azon gyakorlatára, amely nem csak természetes, hanem jogi személyek esetében is elfogadja a politikai vélemény mint védett tulajdonság fennállását.

A kérelmező az őt ért hátrányt abban jelölte meg, hogy az eljárás alá vontak magatartása miatt a helyi közügyekkel kapcsolatos tájékoztatás során más médiaszolgáltatókhoz képest nem egyenlő esélyekkel van jelen a helyi (pécsi és Baranya megyei) hírversenyben, mert csak más médiaszolgáltatók híradását követően, jelentős időbeli késéssel tud beszámolni az eseményekről; ha hozzá is jut információkhoz, azokat más médiaszolgáltatók szöveges vagy képi tudósításának szűrőjén keresztül éri el; illetve így nem tudja feltenni saját kérdéseit, nem tudja elkészíteni saját fotóit, videóit, nem tudja saját szemszögéből megmutatni az eseményeket. Mindezek jelentősen gyengítik üzleti pozícióját, és előbb-utóbb az olvasók és hirdetők számának csökkenését eredményezik. Hangsúlyozta, hogy a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 1. § 1. pontja alapján a médiatevékenység fogalmilag profitorientált tevékenység, így az üzleti pozíció védelme minden médiaszolgáltató elemi érdeke. Hátrányként jelölte meg továbbá, hogy a szólásszabadsághoz és sajtószabadsághoz való alkotmányos jogát csak korlátozottan tudja gyakorolni, mert ezen jogok lényegéhez tartozik, hogy egy médium saját eszközeivel, szerkesztési elvei alapján hozzon létre médiatartalmat.

Az önkormányzat nyilatkozott arról, hogy a sajtó számára nyilvános eseményekre szóló meghívókat a Pécsi Kommunikációs Központ Kft. küldte ki a média, így a kérelmező részére is. A meghívókat érdemi nyilatkozatához csatolta. Előadta, hogy sajtónyilvános események vonatkozásában gyakorlatilag állandó címlistára küldi ki a Pécsi Kommunikációs Központ Kft. a meghívókat, a címlistát az önkormányzattal egyezteti. Az önkormányzat a hatóság rendelkezésére bocsátotta a címlistát és hangsúlyozta, hogy azon mind a kérelmező, mind más, magukat ellenzékinek, eltérő véleményűnek valló hírportál található.

Az önkormányzat a kérelmező védett tulajdonságát nem vitatta, úgy nyilatkozott, hogy köztudomású, hogy a kérelmező eltérő politikai nézeteket vall. A kérelmezőt ért hátránnyal kapcsolatban kifejtette, hogy a kérelmező a sajtó számára nyilvános eseményekre meghívást kapott, azok az önkormányzati rendezvények, amelyekre nem kapott meghívást, nem voltak a sajtó számára nyilvános események. Álláspontja szerint ezek tekintetében nem kellett megtartani az egyenlő bánásmód követelményét, mert az nem volt értelmezhető. Elismerte, hogy voltak olyan önkormányzati kommunikációs stratégiai egyeztetések, amelyeken önkormányzati cégek, intézmények vezetői, hivatali vezetők és néhány médiatartalom-szolgáltató is jelen volt, azonban ezek nem voltak sajtó számára nyilvános események, nem minősültek sajtótájékoztatónak, ilyenkor konzultatív egyeztetés történt az önkormányzat kommunikációs stratégiájának körében.

Az EBH döntése

A hatóság azt állapította meg, hogy a kérelemben hivatkozott sajtóesemények nem az I. rendű eljárás alá vont által szervezett események voltak, az I. rendű eljárás alá vont nem rendezett a sajtó számára nyilvános eseményeket, így ilyen eseményekre meghívót sem küldött ki. Az önkormányzat sajtónyilvános eseményeire szóló meghívók kiküldése, a sajtó értesítése, sajtótájékoztatók és sajtóesemények szervezése során az I. rendű eljárás alá vont nem rendelkezett hatás- és feladatkörrel. A hatóság elfogadta az eljárás alá vontak egybehangzó nyilatkozatát, illetve a becsatolt okirati bizonyítékokat (az I. rendű eljárás alá vont szervezeti és működési szabályzata, kommunikációs szabályzat) arra vonatkozóan, hogy a sajtóval való kapcsolattartás, a sajtó meghívása és értesítése nem az I. rendű eljárás alá vont, hanem az önkormányzat feladata volt.

Ezt a feladatot az önkormányzat a feladat-ellátási szerződés alapján a Pécsi Kommunikációs Központ Kft. útján gyakorolta, oly módon, hogy teljes körű utasításadási joga volt. A Pécsi Kommunikációs Központ Kft. a feladatait az önkormányzat rendelkezései és kifejezett utasításai szerint látta el, feladata az utasításoknak megfelelő szervezés, rendezés és végrehajtás volt. A meghívók kiküldéséhez használt sajto@ph.pecs.hu e-mail cím az önkormányzat e-mail címe, amely a kommunikációs szabályzat szerint a Pécsi Kommunikációs Központ Kft. sajtóval kapcsolatos feladataira van fenntartva.

Mindezekre tekintettel a hatóság az I. rendű eljárás alá vonttal szemben a kérelmet elutasította, megállapította, hogy az I. rendű eljárás alá vont nem sértette meg a kérelmezővel védett tulajdonságával összefüggésben az egyenlő bánásmód követelményét.

A hatóság ugyanakkor megállapította, hogy a kérelem a fenti tényállásra és az alkalmazott jogszabályokra figyelemmel az önkormányzattal és a Pécsi Kommunikációs Központ Kft.-vel szemben részben alapos.

Védett tulajdonság

A védett tulajdonságkörében a kérelmező megfelelően valószínűsítette, hogy jogi személyként a védett tulajdonsága a rendszerkritikus hozzáállás, mint olyan politikai vélemény, amely nem pártpolitikai, hanem a közügyekkel kapcsolatos meggyőződés. Ennek alátámasztására a hatóság elfogadta a kérelmező hivatkozott újságcikkeit, illetve, elfogadta, hogy a kérelmező rendszerszintűen kritikus az eljárás alá vontak működésével szemben, ami abban nyilvánul meg, hogy az önkormányzathoz kapcsolódó döntéseket, gyakorlatot bírálattal illeti, olyan tényekre, körülményekre is rámutat, amelyek negatívan befolyásolják az önkormányzat társadalmi megítélését. Ugyancsak elfogadta az EBH, hogy a kérelmező eljárás alá vontak által vélt védett tulajdonsága – amely alapjául szolgálhat a hátrányos megkülönböztetésnek – az ellenzéki kötődés. Ezt az eljárás alá vontak sem vitattak, az önkormányzat kifejezetten úgy nyilatkozott, hogy köztudomású, hogy a kérelmező eltérő politikai nézeteket vall. Az EBH a kérelmező fentiek alapján megállapított politikai véleményét az Ebktv. 8. § j) pont szerinti valós (rendszerkritikus hozzáállás), illetve vélt (ellenzéki) védett tulajdonságnak egyaránt elfogadta.

Összehasonlítható helyzetben lévő csoport

A kérelmezővel összehasonlítható helyzetben azok a helyi (városi, megyei) média-szolgáltatók, illetve az általuk kiadott sajtótermékek vannak, amelyek a kérelmező védett tulajdonságával nem rendelkeznek, tehát nem rendszerkritikus hozzáállásúak, a városvezetéssel szemben nem kritikusak, illetve az önkormányzattal, és az önkormányzat száz százalékos tulajdonában álló Pécsi Kommunikációs Központ Kft.-vel megegyező politikai nézeteket vallanak, tehát a kormánypárt politikájával azonosulnak. Ilyennek tekinthető a PécsMa hírportál(pecsma.hu), a Baranya Megyei Hírportál(bama.hu) és a Pécs TV. A PécsMa hírportállal kapcsolatban a hatóság fontosnak tartja kiemelni, hogy az nem esik azonos megítélés alá az ingyenesen terjesztett Pécsi Hírek című lappal, amelyben az önkormányzat közli le a döntéseit, fontosabb elképzeléseit, a nagy jelentőségű helyi eseményeket, a közfeladatainak elvégzéséről ad számot és tájékoztat.

Az EBH elfogadta a kérelmező álláspontját, amely szerint az, hogy az önkormányzat egy ettől eltérő funkciójú és tartalmú hírportált is alapított (a Pécsi Kommunikációs Központ Kft-n keresztül) nem járhat azzal a következménnyel, hogy számára bármilyen előnyt biztosít. Az önkormányzat nem biztosíthat előnyt egyik, a hírversenyben részt vevő sajtótermék számára sem, még akkor sem, ha az saját vagy valamely általa alapított cége tulajdonában van. Emiatt az összehasonlítható helyzetben lévő sajtótermékek körének meg határozásakor a PécsMa hírportál a többi – más személy tulajdonában álló és kiadott – sajtótermékekkel esik egy megítélés alá és ugyanúgy összehasonlítható helyzetben van a kérelmező által kiadott sajtótermékkel mint a Baranya Megyei Hírportál és a Pécs TV.

Hátrány

A kérelmező hátrányként egyes konkrét eseményeket, illetve az eljárás alá vontak sajtótájékoztatási gyakorlatát jelölte meg. A hatóság ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy nem azt kellett vizsgálnia, hogy az önkormányzatnak volt-e kötelezettsége arra, hogy az egyes eseményekre a sajtót meghívja, értesítse, hanem azt, hogy az eseményekről való tájékoztatás a kérelmező számára más sajtótermékekkel összehasonlítva azonos feltételek mellett valósult-e meg. Ez a kérelem vonatkozásában azt jelenti, hogy a kérelmező kapott-e meghívást olyan, a sajtó számára nyilvános eseményekre, amelyekre más(helyi)médiaszolgáltatót az eljárás alá vontak meghívtak.

Az EBH azt állapította meg, hogy a Bálicsi úti lekötő út átadása, a fotóanyag megtalálása valamint a Bor utcai rendelő építésének bejelentése és helyszíni bejárása kapcsán tartott sajtó számára nyilvános eseményekről az önkormányzat a kérelmezővel összehasonlítható helyzetben lévő médiaszolgáltatókat, vagy azok valamelyikét, értesítette, míg a kérelmezőt nem.

Az EBH ezt követően azt vizsgálta, hogy a kérelmezőt érte-e hátrányos megkülönböztetés az eljárás alá vontak sajtó tájékoztatására vonatkozó gyakorlatával összefüggésben. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az volt megállapítható, hogy az eljárás alá vont gyakorlata kapcsán a kérelmezőt hátrány nem érte. Az önkormányzat által becsatolt több mint száz, sajtó számára nyilvános eseményre szóló meghívó, amelyeket a kérelmező megkapott, szemben a fenti néhány eseménnyel, amelyről a kérelmezőt nem értesítették, nem tekinthető jogsértő gyakorlatnak.

Ezt követően az EBH megvizsgálta, hogy a Bálicsi úti lekötő út átadása, a fotóanyag megtalálása valamint a Bor utcai rendelő építésének bejelentése és helyszíni bejárása kapcsán tartott sajtó számára nyilvános események vonatkozásában a kérelmező értesítése elmaradásának oka a politikai véleménye volt-e. Az EBH szerint a kérelmező védett tulajdonsága és meghívásának, értesítésének elmaradása, illetve az őt ebből következően ért sérelem között az okozati összefüggés fennállt.

Mindhárom esetben kizárólag a kérelmezőtől eltérő politikai véleményt képviselő, az önkormányzattal szemben nem kritikus helyi médiaszolgáltatók kaptak értesítést a sajtó számára nyilvános eseményekről, ugyanakkor a kérelmezőhöz hasonlóan kritikus hírportálok közül senki nem volt ott, illetve nem tudósított ezekről. Megjegyzi a hatóság, hogy az ellenkező tény – vagyis, hogy az eseményekről értesültek az önkormányzattal szemben kritikus médiaszolgáltatók is (például OK!Pécs, Szabad Pécs hírportálok) – bizonyításának terhe az eljárás alá vontak oldalán jelentkezett, azonban erre vonatkozó bizonyítékot nem terjesztettek elő.

Olyan esetre vonatkozóan sem szolgáltattak bizonyítékot az eljárás alá vontak, amikor a kérelmezővel összehasonlítható helyzetben lévő, az önkormányzathoz lojális sajtótermékek értesítésük, illetve meghívásuk elmaradása miatt nem tudtak részt venni valamely eseményen.

Mindezek az EBH szerint életszerűtlenné teszik az önkormányzat nyilatkozatait arra vonatkozóan, hogy a kérelmező értesítése véletlenül, adminisztratív hiba vagy időhiány miatt maradt el, és azt támasztják alá, hogy a kérelmezőt ezekben az esetekben a politikai véleménye miatt nem értesítette az önkormányzat, illetve a Pécsi Kommunikációs Központ Kft.

Miután az EBH a fentiek szerint megállapította, hogy az okozati összefüggés fennállt, azt vizsgálta, hogy az eljárás alá vontak a rájuk irányadó szabályok szerint kimentették-e magukat. A kimentési bizonyítás tekintetében az EBH osztotta a kérelmező álláspontját és úgy foglalt állást, hogy az ügyben az alapjogi érintettség miatt az Ebktv. 7. § (2) bekezdés a) pontja szerinti szükségességi-arányossági kimentési tesztet kell alkalmazni.

Miután azonban az eljárás alá vontak semmiféle kimentési bizonyítást nem terjesztettek elő, megállapította, hogy az Ebktv. 7. § (2) bekezdés a) pontja szerint nem mentették ki magukat.

Fentiekre tekintettel az EBH a kérelmező kérelmének helyt adott, és megállapította, hogy a II. rendű eljárás alá vont Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata és a III. rendű eljárás alá vont Pécsi Kommunikációs Központ Kft. a kérelmezővel szemben megsértették az egyenlő bánásmód követelményét azzal, hogy politikai véleményen alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósítottak meg.

Az EBH határozatával megtiltotta Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának és a Pécsi Kommunikációs Központ Kft-nek a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását és elrendelte a jogerős határozatának személyazonosításra alkalmatlan módon 30 napra történő nyilvános közzétételét a EBH honlapján, valamint Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata pecs.hu honlapján és a Pécsi Kommunikációs Központ Kft. pecsikommunikacio.hu honlapján a kezdőlapról közvetlenül elérhető módon.

(egyenlobanasmod.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Magánszakértői vélemény a büntetőeljárásban
2020. május 22.

Magánszakértői vélemény a büntetőeljárásban

Az előterjesztett, illetve előadott magánszakértői vélemény akkor minősül szakvéleménynek, ha azt a terhelt, illetve a védő a Be.-ben foglalt feltételeknek megfelelően terjesztette elő. Egyéb esetben a terhelt által a perújítási indítványhoz csatolt magánszakértői vélemény észrevételnek minősül, az nem a Be.-ben felsoroltaknak megfelelő bizonyítási eszköz, így nem alkalmas a perújítás alapjául szolgáló bizonyíték megállapítására.