Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az egyenlő bánásmód követelményét az önkormányzati kommunikáció során is meg kell tartani, az nem hozhatja hátrányos helyzetbe pártállás alapján az önkormányzati képviselőt.
Az alapügy
A kérelmező a bepanaszolt helyi önkormányzat képviselő-testületének egyéni választókerületben mandátumot szerzett tagja. Sérelmezte, hogy míg más egyéni választókerületekben a kerület egyéni képviselőjének nevét és fényképét szerepeltették az önkormányzati beruházások helyszínén kihelyezett tájékoztatótáblákon, az ő választókerületében a polgármester nevét és fényképét tüntették fel.
A kérelmező szerint a megkülönböztetés oka a politikai véleménye volt, a többi egyéni képviselő és a polgármester ugyanis ugyanazon párt színeiben indult a 2014-es választásokon, ő viszont egy egyesület támogatásával került a képviselő-testületbe.
A kérelmező által valószínűsített tényeket az önkormányzat nem vitatta, ezért megállapítható volt az a gyakorlat, hogy az az önkormányzati beruházások helyszínén elhelyezett tájékoztatótáblák révén az önkormányzat megjelenést biztosított az adott választókerület egyéni képviselőjének. Ebben a többletmegjelenésben a kérelmező nem részesült a saját kerületében folyó beruházások során, tehát ténylegesen hátrány érte önkormányzati képviselői minőségében. Ugyancsak megállapítható volt továbbá, hogy a kérelmező választókerületében a polgármester szerepelt két beruházás tábláján. Mind a polgármester, mind pedig a táblákon megjelenített képviselők ugyanazon párt képviselői.
Az EBH döntése
A hatóság nem fogadta el az önkormányzat azon érvelését, hogy a táblákon való megjelenés nem a pártállástól, hanem attól függött, hogy az adott képviselő milyen személyes közreműködést végzett a projekttel kapcsolatosan. Az önkormányzat által felhozott képviselői tevékenységek ugyanis – lakossági jelzések fogadása és továbbítása, helyszín megtekintése, egyeztetés a polgárokkal, lakossági fórum tartása, beadvány a polgármesteri hivatalhoz, telefonos segítségkérés az illetékes önkormányzati cégtől, lobbizás, kezdeményezés, kivitelezés figyelemmel kísérése, javítások ügyében intézkedés, beszámolás a projektről – mind olyanok voltak, ami nem haladja meg a normál képviselői munka kereteit, és azokat a kérelmező bizonyítottan maga is végezte konkrét beruházással összefüggésben. A polgármester projektekkel kapcsolatos tevékenységei sem mutattak túl azon, ami egy hivatalban lévő polgármester munkájához általában hozzátartozik.
A táblákon emellett a lakosság türelmét kérték a munkálatok befejezéséig. Ilyen kérésnek a lakosság felé nem a projekt lezárultával, hanem annak megkezdése előtt, illetve a munkálatok során van értelme, így a képviselői táblák kihelyezésében logikusan nem játszhatott szerepet az, hogy az adott képviselő végez-e majd valamilyen releváns tevékenységet a kivitelezés során, vagy beszámol-e róla utólag a választóinak.
Mindezek alapján a hatóság nem látta megalapozottnak az önkormányzat azon érvelését, hogy a táblákon megjelenített képviselők olyan egyéni teljesítményt nyújtottak az adott projekt megvalósulása érdekében, amely a kérelmező esetében hiányzott.
Az önkormányzat arra is hivatkozott, hogy kommunikációs módszertani vitáról volt szó a képviselői táblák ügyében. Nem adta azonban a magyarázatát annak, hogy milyen kommunikációs módszertant követ, amely azt eredményezi, hogy más választókerületekben az egyéni képviselő szerepelt külön táblán, a kérelmező választókerületében viszont a polgármestert kellett megjeleníteni. Az egyenlő bánásmód követelményét az önkormányzati kommunikáció során is meg kell tartani, az nem hozhatja hátrányos helyzetbe pártállás alapján az önkormányzati képviselőt. Az egyenlő bánásmód követelményének természetesen megfelel, ha a helyi lapban minden képviselőnek azonos megjelenési lehetőséget biztosítanak – amint erre az önkormányzat hivatkozott – azonban ez nem helyettesíti azt, ha más kommunikációs formák esetén nem érvényesülnek az azonos esélyek.
A hatóság mindezek alapján megállapította, hogy az önkormányzat a kérelmezőt közvetlen hátrányos megkülönböztetésben részesítette politikai véleménye miatt. A hatóság az önkormányzatot eltiltotta a jövőbeli jogsértéstől és elrendelte végleges határozatának közzétételét 30 napra a hatóság és az önkormányzat internetes oldalán.
A szankció megállapításánál a hatóság az önkormányzat javára értékelte, hogy az eljárásban mindvégig nyitott volt az egyezségkötésre és konkrét, a kérelmező által kifogásolt helyzetet megszüntető, számára kompenzációt nyújtó, konstruktív egyezségi ajánlattal élt, amit azonban a kérelmező nem fogadott el.
