Whistleblowing: a vállalati világ új kulcsszava. Hogyan kapcsolódik ez a compliance-hez és a speak-up kultúrához? Miképp építhetünk ki egy hatékony visszajelző rendszert, ami védi mind a dolgozók, mind a vállalat érdekeit?
Tanulmányában a szerző először a személyes adatok fogalmát és típusait, valamint az adatvédelmi oltalom szempontjából releváns típusok egymástól való elhatárolását tekinti át. Ez után a személyes adatok forgalomképességének vizsgálata, illetve annak elemzése következik, hogy milyen jogterület és szerződéstípus alapján szerezhető jogosultság felettük. A tanulmány a hatályos szabályozás – technológiai fejlődésre tekintettel – szükséges módosításának vizsgálatával zárul. Az elemzés a magyar jog – személyes adatokra vonatkozó – hatályos szabályozását mutatja be.
A jogegységi panaszeljárás értelmében a 2020. július 1. napján vagy azt követően hozott kúriai határozattal szemben jogegységi panasz terjeszthető elő arra hivatkozva, hogy jogkérdésben a kúriai döntés eltér a Kúria 2012. január 1-je után hozott, a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett döntésétől.
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) egyértelművé teszi, hogy jogegységi panasz a felülvizsgálatot megtagadó végzés ellen is benyújtható. Azonban a Bszi. a 41/D. § (2) bekezdésben szereplő jogkövetkezményen kívül semmilyen különös rendelkezést sem tartalmaz az ilyen végzés elleni jogegységi panasz feltételeire. A jogegységi panasz eljárás szabályai az érdemi határozat ellen benyújtott jogegységi panaszra és annak elbírálására vannak modellezve, nem egyértelmű, hogy ezek a szabályok a felülvizsgálatot megtagadó végzés elleni panasz eljárásban milyen módon alkalmazhatók. Az alábbiakban bemutatjuk a szabályozás ellentmondásosságát és kísérletet teszünk arra, hogy megfejtsük, a jogegységi panaszra vonatkozó rendelkezések milyen módon alkalmazandók a felülvizsgálatot megtagadó végzés elleni panasz esetében.
Az egységes ítélkezési gyakorlat és a jog egységes értelmezése a jogbiztonság és a törvény előtti egyenlőség követelményéből levezethető olyan alkotmányos alapérték, amelynek érvényesülése a jogállami igazságszolgáltatás feltétlen ismérve. A közzétett bírósági döntésekre való hivatkozás ezen alapelvek mellett jogszociológiai okokból is szerves részét képezte a gyakorlatnak. A Kúria határozataihoz társuló kötőerő, valamint a jogegységnek az egyedi ügyekben – és az egyedi ügyeken keresztül – történő érvényesítése ugyanakkor csak 2020 áprilisában nyert intézményes formát. A jelen írás rövid áttekintést ad arról, hogy milyen megfontolások indokolhatták a jogegységi panasz eljárás bevezetését, és melyek azok a jellemzői, amelyek speciálissá teszik más jogegységesítő és jogorvoslati eszközökhöz képest. E körben különös jelentősége van a jogegységi panasz „kettős rendeltetésének”, annak a jellegzetes tulajdonságnak, hogy az eljárás az absztrakt jogegységesítés mellett, – adott esetben – megindítja a panaszosnak az eltéréssel okozott jogsérelem orvoslását is. Emellett a Jogegységi Panasz Tanács eddigi gyakorlatán keresztül arra mutatok rá, hogy az új jogintézmény nem jelenti az alsóbb fokú bíróságok vagy a Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott döntéseinek korlátlan felülmérlegelését. A döntések egybevetésére és a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés megállapítására valójában szigorú formai és tartalmi követelmények mellett kerülhet sor. A végkövetkeztetés, hogy a jogegységi panasz eljárás olyan ultima ratio, amelynek segítségével a legfőbb bírói szerv az Alaptörvényben deklarált jogegységesítő feladatát teljesíti akkor, amikor arra egyéb eszközök bármely oknál fogva nem voltak alkalmasak.
A jelen tanulmány a „korlátozott precedensrendszer” egyes kérdéseit elemzi a polgári jog területén. Az itt képviselt álláspont szerint a Kúria közzétett határozataiban foglalt jogértelmezésnek kötelező ereje ugyan nincs, viszont számos eljárásjogi jogintézmény áll rendelkezésre annak érdekében, hogy a peres fél az ilyen jogértelmezéstől történő indokolatlan eltérést vitassa. A Kúria közzétett határozatainak ilyen értelemben vett precedenshatása van, ettől még azonban a magyar jog nem lett precedensjog. A Kúria közzétett határozatától jogkérdésben történő indokolatlan eltérésnek különböző eljárásjogi következményei lehetnek (felülvizsgálat, jogegységi panasz, jogegységi eljárás). A magyar jogban a jogkérdés mindig jogértelmezési kérdést jelent, tehát a jogi norma tartalmának kifejtését, konkretizálását. Az eltérés indokoltsága attól függ, hogy a jogszabálynak a Kúria közzétett határozatából megismerhető értelmezése a helyes, avagy a későbbi határozat ettől eltérő jogértelmezése. A Kúria közzétett határozatainak a hatályos eljárásjogi szabályok alapján kiemelkedő, központi szerepe van a joggyakorlat egységesítésében, azonban a bírói gyakorlat a jövőben sem szűkíthető le kizárólag a Kúria közzétett határozataira: más bírói ítéleteknek és iránymutatásoknak is lehet szerepe az egységes joggyakorlat kialakításában és a jogfejlesztésben.
Ezen aspektusból vizsgáljuk tehát, hogy ténylegesen milyen változást eredményezett a korlátozott precedensrendszer bevezetése, továbbá melyek a reformtól várt előnyök, illetve fenyegető hátrányok, amelyekkel az ügyfeleink részére nyújtott tanácsadói és képviseleti tevékenységünk során számolnunk kell.
Számos tevékenység esetében jogszabály írja elő a felelősségbiztosítási szerződés megkötését, az adott tevékenység folytatásának feltételeként. Cikkünkben ennek szabályozásáról olvashatnak.
Az integritási megállapodás egy háromoldalú – az ajánlatkérő, az ajánlattevők, valamint egy független monitor közötti – megállapodás, amelyet egy konkrét közbeszerzési eljárás monitorozására kötnek a felek, és amelynek célja a közbeszerzési eljárás átláthatóságának, a verseny tisztaságának az elősegítése, valamint az állampolgárok bevonása a közpénzek elköltésének a nyomon követésébe. Az integritási megállapodás egy olyan kiegészítő eszköz a hatósági ellenőrzések mellett, amely bevethető a közbeszerzési korrupció ellen, és visszaadhatja a társadalom bizalmát a közbeszerzések iránt. Jelen írás célja, hogy az integritási megállapodás bemutatása, működése fő jegyeinek és gyakorlatának az ismertetése mellett felhívja a figyelmet az intézményben rejlő lehetőségekre is.
Ha a szerződéses partner fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetbe kerül, vagy fizetésképtelenségi eljárás indul ellene, a hitelezők akkor sincsenek elzárva a szerződésből való kilépés lehetőségétől, hiszen arra még a csőd-, illetve felszámolási eljárás folyamatban léte alatt is sor kerülhet, összhangban a csődtörvény speciális, valamint a Ptk. általános szabályaival, továbbá a konkrét szerződés rendelkezéseivel.
A tanulmány a fogyasztóvédelem egyik tipikus eszközének, a közérdekű igényérvényesítésnek a szabályozását, a kollektív fogyasztói érdekek védelmének alapvető jogintézményeit tekinti át. Ismerteti a kollektív fogyasztói érdekek védelmének fejlődését, a perben megjelenő feleket (a vállalkozás, a keresetindításra jogosult), továbbá a perindítás feltételeit és a feltételek perjogi értelmezését. A perindítás feltételei közül a tanulmány most közlésre kerülő első része csak a jogszabályba ütköző tevékenységet vázolja fel, míg a perindítás további feltételeit a tanulmánynak a Fogyasztóvédelmi Jog Online következő számában publikálásra kerülő második része fogja a joggyakorlati szempontokra fókuszálva tárgyalni.
A tanulmány a fogyasztóvédelem egyik tipikus eszközének, a közérdekű igényérvényesítésnek a szabályozását, a kollektív fogyasztói érdekek védelmének alapvető jogintézményeit tekinti át. Ismerteti a kollektív fogyasztói érdekek védelmének fejlődését, a perben megjelenő feleket (a vállalkozás, a keresetindításra jogosult), továbbá a perindítás feltételeit és a feltételek perjogi értelmezését. A perindítás feltételei közül a tanulmány most közlésre kerülő első része csak a jogszabályba ütköző tevékenységet vázolja fel, míg a perindítás további feltételeit a tanulmánynak a Fogyasztóvédelmi Jog Online következő számában publikálásra kerülő második része fogja a joggyakorlati szempontokra fókuszálva tárgyalni.
