Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Május vége után – az előző évi mérlegüket elkészítve – sokszor kerülnek abba a helyzetbe a gazdasági társaságok, hogy nyilvánvalóvá válik számukra: a jegyzett tőkéhez viszonyítva elvesztették saját tőkéjüknek mintegy 50 százalékát. A kérdés: vajon milyen megoldások vannak a helyzet megoldására?
A tőkevesztés megállapítása után az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 3:189. paragrafusának (1) a) pontja az ügyvezető felelősségévé teszi a társaság legfőbb döntéshozó szervének összehívását annak érdekében, hogy döntést hozzon a szükséges intézkedések megtételéről. Eme taggyűlésen – az ügyvezető előterjesztése alapján – a tagoknak már határozniuk is kell a tőkepótlás módjáról. A taggyűlés összehívását a Ptk. „késedelem nélkül” rendeli teljesíteni, ez a gyakorlatban egyhónapos határidőt jelent.
A megoldási javaslat előterjesztése nyilván az ügyvezető feladata, hiszen ő van abban a helyzetben, hogy ismeri a társaság gazdálkodásának részleteit, az aktuális év addigi eredményeit, illetve a következő hónapokra vonatkozó kilátásokat, üzleti lehetőségeit. (A mérlegelfogadó taggyűlésen a tagok a megelőző gazdasági évről kaptak részletes tájékoztatót, az aktuális évről az ügyvezetés csak prognózisokat, üzleti tervet terjesztett elő.)
Az új Ptk. fontos változást hozott a korábbiakhoz képest ezen a területen is. A 2006-os, a gazdasági társaságokról szóló IV. törvény (Gt.) 2012 óta lehetővé tette, hogy ha a társaság a második év – számviteli törvény szerinti – beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül (három hónapnál nem régebbi, mérlegforduló-napra összeállított) közbenső mérleggel igazolni tudja, hogy saját tőkéjének összege már nincs 50 százalékkal a jegyzett tőke alatt, abban az esetben nem szükséges pótolni a saját tőkét. Csakhogy az idén március 15-étől alkalmazandó Ptk. ezt a rendelkezést már nem tartalmazza. Így 2014-ben csak a Ptk. hatályba lépését megelőzően lehetett élni ezzel a lehetőséggel.
Így viszont maradnak azok a korábbi megoldások a tagok és a társaság számára, melyek eddig is megvoltak. Ezek közül a legáltalánosabban ismert a pótbefizetés elrendelése – feltéve, ha ennek lehetőségét a társasági szerződés tartalmazza. (Ha mégsem, akkor praktikusan még a mérleg elfogadásakor, az annak alapján összehívandó taggyűlés előtt érdemes erről rendelkezni, ha a tagok élni akarnak ezzel a lehetőséggel.) A pótbefizetéssel kapcsolatos fontos szabály, hogy az kizárólag az elrendelése után a társaság rendelkezésére bocsátott pénzbeli hozzájárulással teljesíthető (ugyanez nem tehető meg korábbi teljesítésként rendelkezésére bocsátott összeggel, illetve nem pénzbeli hozzájárulással).
Ebben az esetben a korábban a társaság rendelkezésére bocsátott tagi kölcsönről való rendelkezés is megoldás lehet, ha a kölcsönt biztosító tag elengedi a társasággal szembeni – ezzel kapcsolatos – követelését. Ebben az esetben ugyanis ki lehet vezetni a társaság könyveiből ezt a kötelezettséget, s ilyen módon növekedhet a saját tőke összege. Nem szabad elfeledkezni ugyanakkor arról, hogy a követelés elengedése mind az azt biztosító tag, mind pedig a társaság részéről adófizetési (és esetlegesen járulékfizetési) kötelezettséggel jár.
Megoldási lehetőség a társaság könyveiben aktivált vagyonelem átértékelése. Ha ugyanis azt eredendően a piaci érték alatt aktiválta könyveiben a társaság, akkor a piaci értékre való növelése szintén emelheti a saját tők jegyzett tőkéhez viszonyított arányát. Ezzel kapcsolatban figyelemmel kell lenni arra a szabályra, mely szerint a nem vagyoni hozzájárulást teljesítő tag helytállási kötelezettséggel tartozik a szolgáltatott vagyonelem értékéért.
A tőkepótlás érdekében a cégvezetőknek és a tagoknak is érdemes átgondolniuk a társasági szerződés esetleges módosítását
Ha a fent leírt megoldási lehetőségekkel nem tudnak, vagy nem akarnak élni a tagok, illetve a társaság, további lehetőség a jegyzett tőke leszállítása – feltéve, hogy az nem a törvényi minimum, illetve utóbbihoz képest a saját tőke összege megfelelő nagyságú. Másrészt, ha a tagok további vagyoni hozzájárulást akarnak fektetni a társaságba, úgy a saját tőke rendezésére a jegyzett tőke felemelése is egy lehetőség, és ezzel kapcsolatosan a vagyoni hozzájárulás rendelkezésre bocsátása – de ez, a pótbefizetéstől eltérően, nem csak pénzbeli, hanem nem vagyoni hozzájárulással is teljesíthető. Ez utóbbi esetben azért van lehetőség ily módon is rendezni a tőkehelyzetet, mert – a pótbefizetéssel ellentétben (amely megfelelő eredmény mellett visszafizethető a tagnak) – a szolgáltatott vagyontárgyat végleg át kell adni a társaság részére.
Ha egyik lehetőséggel sem él a társaság, két lehetősége marad: vagy a megszűnésről kell döntenie, vagy pedig olyan társasági formára történő átalakulásról, amelynek megfelel a saját tőke mértéke.
| Az ÚJ Jogtár bemutatja: Ügyvédreggeli 2014. Készüljünk együtt a Ptk. jelentős változásaira! |
|---|
|
2014. 06. 27.: Új cégjogi szabályok – Dr. Hámori Andrea 2014. 09. 12.: Újdonságok a polgári perjog területén – Dr. Sántha Ágnes 2014. 10. 03.: Vállalkozási szerződések – Dr. Barta Judit 2014. 11. 07.: Vezető tisztségviselők felelőssége az új Ptk.-ban – Dr. Gárdos Péter 2014. 12. 05.: Adásvételi szerződések – Dr. Kisfaludi András Az egyes előadásokra külön-külön is jelentkezhet! Helyszín: Hilton Budapest Westend, 1062 Budapest Váci út 1-3. |
A társaság vagy a tagok a fentiek bármelyikéről is határozzanak, annak végrehajtására a döntéshozataltól számított három hónapjuk van. A megfelelő megoldás kiválasztása előtt egyébként mindenképp indokolt konzultálni a társaság könyvelőjével és jogászával, közösen mérlegelve az üzleti lehetőségeket és a sajátos körülményeket.
A szerző ügyvéd.
