Szolgáltató közigazgatás – 3. rész
Alábbi cikksorozatunk betekintést ad a Szolgáltató közigazgatás – A tájékoztatáshoz való jog a magyar szociális ellátórendszerben című Wolters Kluwer-kiadvány egyes részleteibe.
Rendkívüli esetben megfosztható a közszolga a pihenőidőtől
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Ha kivételesen indokolt esetben a munkaidő tervezése nem megoldható, a munkavállalók biztonságát és egészségük védelmét, akkor is a lehető legmesszebbmenőkig biztosítani kell.
Az alapügy
A kérelmező 2011-ben állt szolgálatba a készenléti rendőrségnél. 2015 júliusától 2017 áprilisáig a kérelmező csapatszolgálati században volt készültségben. Ezen időszak alatt a határ menti feladatellátásra nem az általános miskolci szolgálati helyén, hanem a déli határszakaszon, Csongrád megyében került sor.
A fenti időszakban a Készenléti Rendőrség a határ menti feladatellátás keretében egyrészt túlszolgálatot, másrészt a rendes szolgálatteljesítési időn felüli készenlétet rendelt el a kérelmező számára.
A Készenléti Rendőrség a készenlétben töltött időt pihenőidőként kezelte. A kérelmező szerint azonban ebben az időszakban valójában a rendes napi szolgálati időn kívüli készenléti szolgálatot teljesített, amelyet „munkaidőnek” kellett volna minősíteni, így erre az időre nem készenléti pótlékban, hanem túlszolgálati díjban kellett volna részesülnie.
Az EUB döntése
Az EUB megállapította, hogy valamely tagállam külső határainak őrizete a harmadik országok állampolgárainak beáramlása ellen olyan tevékenységnek minősül, amely a 89/39 irányelv értelmében vett közszolgálat körébe tartozik.
Az EUB szerint a közszolgálatba tartozó bizonyos különleges tevékenységek jellegüknél fogva nem teszik lehetővé a munkaidő tervezését, ezért a 89/391 irányelv szerint igazolják a munkavállalók biztonságának és egészségének védelmére vonatkozó szabályok alóli kivételt, így lehetővé teszi az ilyen különleges tevékenységek hatékonyságának védelmét, amelyeknek a folytonossága elengedhetetlen az alapvető állami funkciók tényleges gyakorlásának biztosításához.
Ugyanakkor az EUB emlékeztetett, hogy gyakorlata szerint a közegészség, a közbiztonság és a közrend területén működő szolgálatok tevékenységének folytonosságára vonatkozó követelmény nem lehet ellentétes azzal, hogy e szolgálatok rendes körülmények idején végzett tevékenységei megszervezhetők legyenek, ideértve többek között alkalmazottaik időbeosztását is, annál is inkább, mert a 89/391 irányelvben foglalt kivétel e szolgálatokra is csak kivételes súlyú és mértékű körülmények között alkalmazható.
A 89/391 irányelvében foglalt kivétel alkalmazását csak olyan rendkívüli események indokolják, mint a természeti vagy technológiai katasztrófák, a merényletek vagy a súlyos balesetek, amelyek súlyossága és mértéke az élet, az egészség, valamint a közösség biztonságának védelméhez nélkülözhetetlen intézkedések meghozatalát teszi szükségessé, és amelyek megfelelő teljesítését veszélyeztetné az, ha a 2003/88 irányelv által előírt összes szabályt be kellene tartani. Az ilyen esetek azt indokolják, hogy abszolút elsőbbséget biztosítsanak a lakosság védelme céljának ez utóbbi irányelv azon rendelkezései betartásának rovására, amelyeket az említett szolgálatokon belül átmenetileg figyelmen kívül lehet hagyni
Az EUB rendelkezésére álló iratokból nem tűnt ki, hogy a külső határoknak a készenléti rendőrség általi őrzésével kapcsolatos feladatok ilyen sajátos jellemzőkkel rendelkeznének.
Az EUB szerint a kérdést előterjesztő Bíróság feladata annak meghatározása, hogy a harmadik országok állampolgárainak Magyarország külső határain való beáramlása megakadályozta‑e, hogy az említett határok őrizetét a teljes vitatott időszak alatt a készenléti rendőrségre ruházott feladatnak megfelelően a szokásos körülmények között lássák el.
A Bíróságnak meg kell győződnie arról is, hogy a körülmények súlyosságára és mértékére tekintettel nem volt lehetséges az érintett szolgálatot oly módon megszervezni, hogy valamennyi tagja a 2003/88 irányelvben meghatározott követelményeknek megfelelő pihenőidőben részesülhessen.
Feltételezve, hogy a Bíróság arra a következtetésre jut, hogy a Készenléti Rendőrség tagjai által 2015 júliusa és 2017 áprilisa között ellátott feladatokat jellemző sajátosságok jellegüknél fogva nem tették lehetővé a munkaidő tervezését, e bíróságnak figyelembe kell vennie azt a tényt, hogy a 89/391 irányelv előírja, hogy az illetékes hatóságoknak még ebben az esetben is a lehető legmesszebbmenőkig biztosítaniuk kell a munkavállalók biztonságát és egészségük védelmét.