Romagyilkosságok: két év börtön hamis tanúzásért


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Fővárosi Törvényszék másodfokon eljáró tanácsa megváltoztatta az elsőfokú bíróság döntését abban az ügyben, amely az úgynevezett „romagyilkosságok” kapcsán lefolytatott büntetőeljárás során elkövetett hamis tanúzás miatt indult. A korábban két év, végrehajtásában azonban három év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztéssel sújtott terheltnek a mostani döntés értelmében mégiscsak börtönbe kell vonulnia.

Mint ismert: a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2018 áprilisában hamis tanúzás bűntettében bűnösnek találta, s ezért három év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte azt a személyt, aki a Budapest Környéki Törvényszéken 2011 folyamán több alkalommal is valótlan állításokat tett az úgynevezett „romagyilkosságok” miatt indult büntetőeljárás során. A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2018. november 28-án kihirdetett jogerős ítéletében mellőzte a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó rendelkezést, így a terheltet két év letöltendő börtönbüntetésre ítélte. A végrehajtandó szabadságvesztés mellett a másodfokú bíróság két év közügyektől eltiltással is sújtotta a vádlottat.

A másodfokú bíróság felhívta a figyelmet arra, hogy az első fokon megállapított tényállást, valamint annak jogi minősítését egyik fél sem támadta meg, ezért a most eljáró tanácsnak azt kellett mérlegelnie, hogy az enyhítő és súlyosító körülményekkel arányban áll-e a korábban kiszabott büntetés. A Fővárosi Törvényszék bírói tanácsa szerint az alap-bűncselekmény kiemelt tárgyi súlya (lásd: előre kitervelten, aljas indokból, több emberen, részben gyermekek ellen elkövetett emberölés bűntette stb.) olyan mértékű, hogy a felfüggesztett szabadságvesztés nem alkalmas a büntetési célok elérésére, azaz arra, hogy a jövőben akár a vádlottat, akár mást hasonló bűncselekmény elkövetésétől visszatartson, valamint az igazságszolgáltatásba vetett hit megőrzését elősegítse.

Indokolásában a bíróság fontosnak tartotta hangsúlyozni azt is, hogy a vádlott büntetlen előéletét, az időmúlást, s a ténybeli beismerő vallomását enyhítő körülményként figyelembe véve látott lehetőséget arra, hogy méltányosságból a terhelt – büntetése fele részének letöltése után – feltételes szabadságra bocsátható legyen.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

Az okosbörtön, ahol nem lesz szükség kulcsra

Milyen lesz az okosbörtön-technológia a büntetés-végrehajtás rendszerében? Erről tartott előadást a Ludovika Szabadegyetem legújabb eseményén Biczó László b.v. dandártábornok.

2024. március 27.

Új uniós Ajánlás a hamisítás elleni küzdelem hatékonyságának és a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó jogok érvényesítésének megerősítésére

Az Európai Unió Bizottsága 2024. március 19-én ’hamisítás elleni uniós eszköztár’ (EU toolbox against counterfeiting) néven Ajánlást fogadott el az online és offline környezetben elkövetett hamisítások elleni küzdelem erősítése, valamint a szellemitulajdon-jogok hatékonyabb védelme céljából.

2024. március 27.

15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak Budapesten

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az OECD közös budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központjának (ROK) idei első rendezvényén 15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak kedden, hogy megvitassák a mindennapi gyakorlatukban felmerülő közös kihívásokat – tájékoztatott szerdai közleményében a hivatal.